Magyarország Romániához és Bulgáriához csatlakozott egy tegnap benyújtott, s sebtiben el is fogadott módosító javaslat elfogadásával - a tekintetben mindenképp, hogy 2015-re, egyes értelmezések szerint 2013-ra, de elhalasztjuk a digitális átállást. Azt a televíziós technológia-váltó folyamatot, amelynek körülbelül a felénél jár az ország, s amelyre egy uniós direktíva szellemében "vállalkozott" Magyarország.

E folyamat során a jelenlegi elavult analóg technológiáról a földi műsorszórás digitálisra áll át, amely jobb képminőséget, s több, ingyenesen elérhető csatornát biztosítana a nézőknek. Nem mellesleg, a folyamat során felszabadulna egy sor frekvencia, amit a nagysebességű, széles sávú mobilnet hálózatok bekapcsolására lehet(ne) használni. Ennek köszönhetően lehetne elindítani Magyarországon a negyedik generációs szoláltatásokat.

Az eredeti menetrend szerint az analóg tévésugárzást 2011 végén kapcsolták volna le, az LTE tehát 2012-ben akár el is indulhatott volna. Ennek érdekében a szolgáltatók máris milliárdos fejlesztésekbe fogtak. Persze, a lekapcsolásnak feltételei is vannak: megfelelő lefedettséget kell elérni a digitális sugárzással, s biztosítani kell a lakosság számára a megfelelő, kb tízezer forintért elérhető set-top-box készülékeket. Ami ennél is fontosabb, utóbbi a hátrányos helyzetűeknek is elérhetővé kellett volna tenni.

Az új jogszabály ez utóbbi pontba kapaszkodik bele, s mintegy kiskapuként hagyva, előírja, hogy legalább egy, de lehetségesen négy évvel elhalasztják a folyamatot attól függően, hogy áll a lakosság készülék-ellátottsága. Mindezt arra hivatkozva, hogy a digitális átállás eredetileg kitűzött céldátuma nem tartható, pontosabban, túl nagy anyagi és egyéb terheket ró az államra. 

Ez azonban azt is jelenti, hogy amíg analóg műsorszórás van, addig a 4G frekvenciák nem szabadulnak fel, azaz Magyarország szépen lassan lemarad a digitális infrastruktúra-versenyében. Azaz, a mobilok hiába modernizálják a korábbi tervek ismeretében a hálózataikat, hiába tesztelik az LTE szolgáltatásokat és készítik fel erre az infrastruktúrájukat, belátható időn belül e törvény alapján nem lesz LTE Magyarországon. Pedig, a nemzetközi felmérések alapján a széles sávú infrastruktúra nagy számú munkahelyet teremt és komoly mértékben járul hozzá a kormány által is kívánatos gyors GDP növekedéshez.

Szakmai berkekben persze eddig is nyilvánvaló volt, hogy a folyamat késésben van, s hogy a legnagyobb probléma a vevőkészülékek penetrációjával van. Ez, bár szépen fejlődött is az utóbbi időszakban, végig elmaradt a tervezett szinttől, de orvosolható probléma lett volna, hiszen az új tévéket ma már nagy arányban beépített dekóderekkel hozzák forgalomba. 

A másik feltétel terén nincs probléma: a lakosság 94 százalékának ellátása digitális műsorszóró szolgáltatással mindenesetre már most megoldott, hiszen az Antenna Hungária december közepétől 95 százalékos lefedettséggel üzemelteti ingyenes DVB-T szolgáltatását, a közszolgálati és kereskedelmi adókat egyaránt tartalmazó MinDig TV-t.

Komolyabb lemaradás volt már a kormányváltás idején is a beltéri egységek kedvezményes, államilag támogatott beszerzési módjának kidolgozásával. A kormányváltást követően a munka nemhogy felpörögni nem tudott, tovább lassult, így nőtt a lemaradás.Pedig a nyáron még a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlésért felelős alelnöke, Mátrai Gábor bizakodó volt, s a hatóság munkájának fő prioritásaként jelölte meg a digitális átállást.

Magyarország a mostani döntéssel lényegében csatlakozik Romániához és Bulgáriához - az EU két új tagállama a nyáron, illetve ősszel közölte, hogy 2015-re módosítják a digitális átállás céldátumát, igaz, egyik országban sem állt olyan jól a folyamat, mint itthon. Romániában lefújták a folyamatban lévő tendert, Bulgáriában pedig még nem kezdődött meg a hálózat kiépítése, amikor a kormány bejelentette, hogy anyagi okokból, valamint a tájékoztatás és az eszközpark hiányosságai miatt el kell halasztani az átállást.