A friss verzió szerint összesen öt adókulcs lesz: egy százalék lesz az adó fél- és ötmilliárd forint adóalap között, tíz százalék lesz az öt- és tízmilliárd forint közti részre, húsz százalék a tíz- és 15 milliárd forint közti sávban, 30 százalék a 15-20 milliárd forint közti és 40 szalék a húszmilliárdon felüli rész után.
Az adó a legkisebb cégeket békén hagyja, félmilliárd forint nettó árbevétel alatt nem kell megfizetni - egy éve az adómentes határ még egymilliárd forint volt. E fölött szép sorban jönnek a sávok ötmilliárd forintonként. Ez egy ötvenmilliárd forint nettó árbevételű cég esetében 15 milliárd forint adó megfizetését jelenti. Az adót a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell megállapítaniuk, hogy a bevételüket össze kell adni, majd ez alapján kell kiszámolni a fizetnivalót. A vállalkozások között a fizetendő adót az árbevétel eloszlása alapján kell szétdobni - vagyis ebben az esetben a félmilliárd forint alatti csoporttagnak is lesz fizetnivalója, a nulla kulcs itt nem játszik.
Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója lapunknak elmondta: rendkívüli módon meglepte a reklámadóról szóló javaslat benyújtása, mert a tavalyi iparági-kormányzati konzultációk végén az hangzott el, hogy nem lesz ilyen új adó Magyarországon. Ehhez képest pénteken ő is a sajtóból értesült arról, hogy kormánypárti képviselői javaslatként mégis a parlament elé terjesztik a reklámadó kivetését. Simon Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani tervezet sokkal szigorúbb a tavalyi javaslatnál, példaként említve a TV2-őt leginkább sújtó részt, amely szerint 15 milliárd forint árbevétel fölötti 30 százalékos adókulcs lépne életbe.
A vezérigazgató számításai szerint amennyiben a javaslatot a jelenlegi formájában fogadná el a parlament, akkor az a TV2-re nézve 1,6-1,8 milliárd forintos pluszkiadást jelentene, ami tovább növelné több milliárdos veszteségüket. A vezérigazgató szerint az amúgy is válságban lévő média-iparág nem bír el még egy ilyen új adót, ezért a most induló iparági, jogi és politikai konzultációkon azt szeretné elérni, hogy ezt az adót ne vezesse be a parlament. (B.I.)
El lehet merengeni azon, hogy a nettó árbevétel alapján kiszámítandó adó mennyiben minősül hozzáadott érték típusú adónak, vagyis az mennyiben hasonlít az áfához. Az ilyen adók elvileg tiltottak az unióban - vagy legalábbis a Európai Bizottság engedélyét kell kikérni előztesen -, ám a magyar rendszerben felbukkant számos különadó sem vérzett el ilyen indok miatt. Elbukott az európai bíróságon a távközlési és a kiskeradó is. Ennek fényében kérdéses, milyen ítélet születhetne a hasonló tulajdonságú reklámadót illetően - persze ha egy társaságnak több mint tízmilliárd forint megfizetése a tét, simán megéri a pereskedés.
Jóllehet a törvény indoklásában az szerepel, hogy az adó bevezetésének oka a lakosságot terhelő adók csökkentése és a közvetett, illetve fogyasztási adók emelése, ám ez legfeljebb a 2015-ös évben volna megfelelő indok. Varga Mihály tegnap a közmédiában elpöttyintette, hogy ha lesz rá költségvetési forrás, egy számjegyű lesz a jövedelemadó - ezek szerint talált forrást a kormány.
Az RTL Magyarország valamint tulajdonosa az RTL Group szoros figyelemmel követi az adóra vonatkozó parlamenti indítvánnyal kapcsolatos fejleményeket - áll a kereskedelmi tévé által kiadott nyilatkozatban. – Álláspontunk szerint ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét. A törvényjavaslat szerint a médiaadót ugyanis a parlament elé ismét olyan formában terjesztik, hogy annak túlnyomó része – körülbelül 50 százaléka – az RTL Magyarországot terhelje – fogalmaz a csatorna. A további részleteket itt olvashatja.
Ugyanakkor az idén nem következett be semmi érdemi az adóterhelésben, vagyis semmi sem indokolná, hogy a médiaszolgáltatók, kiadók a 2014-es évre is fizessenek adót - annyit már finomodott a Fidesz porszívója, hogy nem januárig visszamenőleg kell adót fizetni, csak a hatályba lépést követően, ami nagyjából július-augusztust jelent. Az idén egyetlen dolog indokolja a brutális mértékű reklámadót: az első négy hónapban összejött a tervezett 984 milliárd forint hiányból 950 milliárd forint.
Lehet magyarázkodni, hogy a rendszer fejnehéz és hamarabb jönnek a kiadások, mint a bevételek, a valóság azonban mégis az, hogy a hátralévő nyolc hónapban elvileg már csak filléreket költhetne pluszban az állam, ami fejnehézség ide, év végével bejövő bevételek oda, irreális. A 2,9 százalékos hiány tartása mindent felülír az idén is - ennek függvénye egyebek mellett az uniós források folyósítása, ráadásul nagyjából ez az egyetlen egzakt mutató, amelyre hivatkozhat a kormány mint elismerésre méltó tényező.
