Brüsszel nyeregben érzi magát: Magyarország sorsa dőlhet el január 11-én
Jövő hét szerdán, amikor Fellegi Tamás megkezdi tárgyalásait Washingtonban az IMF képviselőivel, Brüsszelben az Európai Bizottság 4 ügyet is tárgyal, melyek mindegyike érinti Magyarországot. Január 11.-én várhatóan Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indul az MNB-törvény miatt. Ilyen soha nem volt még az EU-ban. Egyben az is kiderül, hogy megállapodhat-e egyáltalán Magyarország az EU-val és az IMF-fel.
A Bruxinfo szerint fontos állomás lehet a Brüsszel és Budapest között zajló erőpróbában január 11., az úgynevezett biztosi testület első idei ülése. A bizottságnál mostanra vaskos magyar paksaméta állt össze, amit négy dosszié alkot.
Ezek: a Viviane Reding állampolgársági jogi biztos által figyelemmel kísért ügyek a bírák nyugdíjazásától kezdve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséig; az Olli Rehn reszortjának számító jegybanktörvény és a hazánkkal szemben folyó deficiteljárás következő állomása (Brüsszel akár szankciókkal is sújthatja Magyarországot); végül pedig a tárgyalások esetleges megkezdése a Magyarország által az IMF-től és az EU-tól kért elővigyázatossági hitelmegállapodásról.
A Bruxinfo úgy tudja, hogy a fenti ügyekből háromban konkrét lépéseket is tehet majd a testület, így a jegybanktörvénnyel kapcsolatban is. Brüsszelben elsősorban azt vizsgálják, hogy az év végén elfogadott magyar törvények megfelelnek-e az uniós jognak. Kedden Olivier Bailly szóvivő jelezte is, hogy a magyar törvénygyár fordulatszámát felvették Brüsszelben is.
A legrosszabb esetben jövő hét szerdán a bizottság akár kötelezettségszegési eljárást indíthat hazánk ellen, méghozzá a jegybanktörvény miatt. Egyre több jel mutat arra, hogy Brüsszel megelégelte a magyar kormány makacskodását, könnyen elképzelhető, hogy az MNB-törvény módosításához kötik majd a tárgyalások újraindítását is. Brüsszel szerint a törvény nem garantálja a jegybank függetlenségét, amit az uniós alapszerződés minden tagállamnak előír.
A magyar kormány már többször is jelezte, véleményük szerint az MNB függetlensége a jogszabállyal továbberősödött, az kompatibilis az európai jogrenddel és beleépítették abba az EKB javaslatait is. A központi bank korábban kritizálta, hogy új alelnökkel bővül a jegybanki vezérkar, akit a kormányfő nevez ki - ez továbbra is így van. Az is benne maradt az elfogadott törvényben, hogy a Monetáris Tanács tagjainak számát 7 főről 9-re emelik - az EKB ezt is kritizálta korábban.
Ha a bizottság eljárást indít, Magyarország lehet az első olyan tagállam az EU történetében, aki ellen a jegybanki függetlenség miatt indul eljárás. A BruxInfo úgy tudja, hogy sem a bizottság, sem az IMF nem hajlandó addig tárgyalni Magyarországgal a kormány által kért elővigyázatossági (vagy készenléti) hitelkeretről, ameddig a jegybanktörvény körüli jogi bizonytalanságok nem tisztázódnak.
„Jelenleg nincs tervbe véve a Bizottság küldöttségének visszatérése Budapestre” – közölte a BruxInfo kérdésére Olivier Bailly. Úgy tudni, hogy sem a bizottság, sem az IMF nem hajlandó addig tárgyalni Magyarországgal a kormány által kért elővigyázatossági (vagy készenléti) hitelkeretről, ameddig a jegybanktörvény körüli jogi bizonytalanságok nem tisztázódnak.
A helyzet politikai alkuval oldódhat meg, mindenesetre Brüsszel most nyeregben érzi magát. Az Európai Bizottság szerint Magyarországnak nem lehet érdeke, hogy a helyzet tovább romoljon a felek között. A Bruxinfo úgy tudja, washingtoni útja után Fellegi Tamás Olli Rehnnel találkozik majd. (Privátbankár)
