"Nincs új fejlemény. Magyarországgal még nem kezdődött meg a kétoldalú konzultáció" - tudatta az MTI megkeresésére a név nélkül nyilatkozó tisztviselő, aki felidézte, hogy Günther Oettinger energiaügyi biztos tavaly levélben fordult az érintett országok kormányaihoz, amelyben amellett érvel, hogy a hatósági árak nem biztosítják a megfelelő befektetési szintet a szektorban, és ennek árát hosszabb távon vagy a fogyasztók, vagy az adózók fizetik meg.

A forrás emlékeztetett, a bizottság többször hangoztatott álláspontja az, hogy a szabályozott árak ellentétesek a szabad piac alapvető elvével, az árakat a keresletnek és a kínálatnak kell kialakítania. A bizottsági forrás rámutatott ugyanakkor, hogy Brüsszel tiszteletben tartja az Európai Bíróság egy korábban született ítéletét, amelyben a luxembourgi bírák úgy döntöttek, hogy az árszabályozás kivételes esetekben, bizonyos feltételek teljesülése esetén elfogadható.

 A bizottság elfogadja, hogy míg az európai energiapiac liberalizációja tart, korlátozott ideig, rendkívüli esetekben indokolt lehet az energia végfelhasználói árának szabályozása - tudatta az uniós tisztviselő, aki ugyanakkor elmondta azt is: Brüsszel annak a híve, hogy a kiszolgáltatott, sérülékeny fogyasztói csoportokat a piaci árak érvényesülése mellett például célzott támogatásokkal segítsék a tagállamok ahelyett, hogy minden fogyasztó számára megszabják az árakat.

Levelében Oettinger adatokat, információkat is kért az érintett tagállamoktól, ezek értékelése jelenleg is tart - árulta el a forrás, és miután minden tagállam ármeghatározási rendszere egyedi, ezért egyedi értékelést is kíván.

A biztos júniusi levelére a magyar hatóságok válaszoltak, s megerősítették, hogy az árszabályozás fenntartását továbbra is szükségesnek tartják - közölte az MTI-vel az ügyet ismerő uniós tisztviselő.

Az Europolitics uniós ügyekkel foglalkozó hírportál a héten arról számolt be, hogy a bizottság energiapolitikai igazgatója, Mechthild Wörsdörfer egy konferencián arról beszélt, hogy a bizottság keményen fellép az árliberalizáció érdekében. A portál szerint ő úgy fogalmazott, hogy a bizottság már megkezdte az egyeztetéseket az árszabályozást alkalmazó országokkal, valamint, hogy a bizottság akár kötelezettségszegési eljárást is kész indítani ezekben az ügyekben, és ha kell, az Európai Bíróságra viszi a kérdést.

"Ez a legvégső eszköz, de az árakat liberalizálni kellene" - idézi Wörsdörfert az Europolitics.

 Januárban hasonlóan fogalmazott a bizottság energiaügyi főigazgatóságának belső energiapiacért felelős igazgatója, Klaus-Dieter Borchardt is, aki arról beszélt, hogy ha a kétoldalú egyeztetések során nem sikerül mindkét fél számára elfogadható megállapodásra jutni az árak liberalizációjáról, akkor azt Brüsszel jogi eljárások útján fogja kikényszeríteni - emlékeztet a Europolitics.

Jelenleg 17 olyan uniós tagállam van, amelyben a földgáz, az elektromos áram vagy mindkettő kiskereskedelmi árát központilag határozzák meg, közülük többen már kötelezettséget vállaltak az árszabályozás kivezetésére. A bizottság például azokban az országokban tartja elfogadhatónak a tartós árszabályozást, amelyek piaca túl kicsi ahhoz, hogy érdemi verseny alakuljon ki, mint például Málta vagy Ciprus.