A bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint olyan is előfordult, hogy a Gazprom piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól.

Ez utóbbit Lengyelország és Bulgária esetében látja igazoltnak a brüsszeli testület, ahol a Gazprom a gázszállításokért cserébe a cég által előnyben részesített infrastrukturális beruházások, például a Déli Áramlat megépítése melletti elköteleződést várt el, más esetben pedig az ahhoz csikart ki hozzájárulást, hogy a vállalat megerősíthesse ellenőrzését az infrastruktúra fölött.

Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt szembemenve az uniós jogszabályokkal.

A tisztességtelen árazás gyanúját Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország esetében tartja megalapozottnak a brüsszeli testület. Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a gázszállítási szerződésekben alkalmazott olajár-indexálás, vagyis a földgáz árának a kőolaj árához való rögzítése önmagában nem jogellenes, az a mód viszont, ahogyan ezeknek az országoknak az esetében alkalmazzák, tisztességtelen árazáshoz vezetett. A dán politikus elmondta, hogy a Gazprom által szállított gáz ára esetenként 40 százalékkal is magasabb egyes tagállamokban, mint máshol.

Vestager tájékoztatott arról is, hogy a Gazpromnak tizenkét hete van válaszolni a bizottság kifogásaira, amelyeket szerdán írásban küldtek el a cégnek, amely szóbeli meghallgatást is kérhet, hogy álláspontját ismertesse, és meggyőzze igazáról a brüsszeli versenyhatóságot.

"Minden lehetőség nyitott" - húzta alá Margrethe Vestager. Így az is, hogy, ha a bizottság vádjai bizonyítást nyernek, akkor a 2013-ban 356 milliárd dolláros forgalmat bonyolító cégre az Európai Bizottság a cég bevételeinek akár 10 százalékát elérő bírságot szabjon ki.