A nevük mellőzését kérő ügyfelek dokumentumokkal tudják igazolni: a kirendelt felügyeleti biztos működése alatt a számláikról értékpapírok tűntek el. Ez ahhoz hasonlítható, mintha valakinek a folyószámlájáról tűnne el pénz. Ebben az esetben diszkontkincstárjegyekről (dkj), vagyis állampapírokról van szó. A számlakivonat, amelyet megtekintettünk, arról tanúskodik, hogy több mint húszmillió forintnyi diszkontkincstárjegy vált köddé egyik napról a másikra. Megdöbbentő módon a „hiányt" mutató számlakivonaton egyetlen ügyletet sem találnak, amely utalna arra, hogy az értékpapírokkal mi történt. Csak az a biztos: a papírok eltűntek, annak ellenére, hogy az ügyfél semmiféle tranzakcióra nem adott megbízást. Ilyet nem is tehetett volna, mivel ezt a brókercég tevékenységi engedélyének felfüggesztését követően a felügyelet megtiltotta. Tehát az értékpapíroknak meg kellene lenniük.
A brókercég 2015. február 23-ig normális ügymenetben dolgozott. A felügyeleti biztost 24-én nevezték ki, ezzel egy időben a jegybank a befektetési szolgáltató minden tevékenységét felfüggesztette. Ennek ellenére a cégnél 26–27-én zártak olyan nyitott pozíciókat, amelyeknek beazonosíthatóan megvolt a fenntartáshoz szükséges anyagi fedezetük. (Kockázatos pozícióknál a befektetési szolgáltató előírja, hogy az ügyfél fedezetet nyújtson az esetleges veszteségekre. Csak addig tartják ezeket, amíg a megfelelő fedezet a brókercég rendelkezésére áll, ha az ügyfél bukik, és nem tesz be pénzt, zárják a pozíciókat, hogy a brókercéget ne érje kár.)
A pozíciók indokolatlan zárása az ügyfelek szerint azért is nehezen magyarázható, mert a felügyeleti tilalom miatt csak olyan műveletet lehetett volna végezni, amely nagyobb veszteséget előzött volna meg. Az ügyfélszámlán található vagyon ugyanis nem tartozik a cég vagyonához. Ez a felszámolási vagyonnak sem része. A pozíciók zárása akkor sem lett volna lehetséges, ha a Buda-Cash tevékenységét nem függesztették volna fel.
A Népszabadságot tájékoztató ügyfeleket utólag, telefonon értesítették. Ekkor mindannyian tiltakoztak. Erről a társaságnál meg kell lennie a felvételeknek, de az érintettek arról nem tudnak, hogy vizsgálat indult volna. Ám még ezzel sem volt vége a „furcsaságoknak". Többük számláján is diszkontkincstárjegyek, azaz magyar állampapírok voltak elhelyezve, amelyek a fenti ügyletek fedezetét biztosították. Ezekből az értékpapírokból azonban nem az opciós ügyletek zárása után keletkezett kár ellenértékének megfelelő mennyiséget váltottak vissza, hanem esetenként jóval többet. Erre végkép nincs magyarázat. Ráadásul a diszkontkincstárjegyek nem is februári lejáratúak voltak, hanem jóval későbbiek, így ezzel további veszteséget okoztak az ügyfeleknek – mondják.
Ezekkel az ügyletekkel kapcsolatban – immár ügyvéd segítségével – a Buda-Cashnek is kérdéseket tettek fel. Ezekre azonban érdemi válaszokat nem kaptak. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Főügyészségen feljelentést tettek. Az eltelt három hónapban azonban megnyugtató választ innen sem kaptak, csupán annyit közöltek jogi képviselőjükkel, hogy a feljelentést egy másik üggyel egyesítették. Ám arról, hogy indult-e nyomozás, nincsenek információik.
A Népszabadságot tájékoztatók a beszélgetés során rendre megjegyezték, nem értik, hogy a brókercégnél álló befektetéseket miért nem konvertálják, vagyis teszik át más brókercéghez. Elvben ha valaki befektetőcéget vált, akkor a felhalmozott befektetéseit változatlanul emelik át az újonnan választott cégbe. Ennek a jelen esetben is minden jogi és pénzügyi háttere adott, hiszen a számlájukon szereplő tételek pontosan azonosíthatók, megvannak. A konvertálás hiányában viszont nem jutnak hozzá befektetéseikhez.
Azzal kapcsolatban, hogyan tűnhettek el ügyfélszámláról értékpapírok, a Buda-Cash felszámolóját, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t és a Magyar Nemzeti Bankot is kerestük. Annyi választ kaptunk: minden információt megtalálunk a PSFN internetes oldalán. Ezeket a részleteket próbáltuk ott fellelni, ám nem akadtunk olyan információra, amely feleletet nyújtott volna felvetéseinkre.
Kisokos
Diszkontkincstárjegy: három és tizenkét hónap lejáratú, nem kamatozó állampapír, amelyet névérték alatt bocsátanak ki, s névértékét lejáratkor fizetik egy összegben.
Opciós ügylet: határidős ügylet, amely az egyik félnek egyoldalú vételi (vagy eladási) jogot biztosít például devizára, értékpapírra, a másik fél számára pedig kötelezettséget teremt annak eladására (vagy vételére).
Pozíció: az az előre meghatározott árfolyam, amelyen az opciós ügyletben kikötött vétel (vagy eladás) megtörténik.
