Mind többen ismerik a borokat és a pincészeteket, megjegyzik, ha jót ittak, de annál jobban, ha rosszat. Legtöbbször azt a problémát említik a vásárlók, amikor a jól ismert pincészet különleges alkalomra vásárolt bora nem hozza a megszokott jó minőséget. Tipikus eset, amikor a vevők emlékeznek egy bor korábbi évjáratára, s csalódnak egy újabban. A harmadik legtöbbször említett szívfájdalom, amikor a külföldi borral van baj, a panaszos vevők csaknem húsz százaléka ilyen esetet ír le. Az országban 46 helyen jelen lévő Borháló novemberben arra ösztökélte vásárlóit, hogy számoljanak be a korábbi, borral kapcsolatos panaszaikról, s kétezer visszajelzés alapján összesítette a tapasztalatait.

– A több mint kétezer panasz fele női vevőktől érkezett, miközben vevőink egyharmada nő – mondja Elek Márton, a Borháló egyik tulajdonosa. A felmérésből kiderült, hogy a hölgyek, ha rossz tételt választanak, nem a bort vagy a pincészetet jegyzik meg, sokkal inkább az adott üzletet tekintik hibásnak. A borvásárló nők elvárják, hogy az adott üzlet előszűrést végezzen, s csak a megfelelő minőségű italt tegye ki a polcra. A férfiak jellemzően a pincészetet tekintik bűnbaknak rossz bor vásárlása esetén.

A legjellemzőbb panasz, hogy amikor a vásárlók a jól megszokott kedvenc boruk helyett egy másikat választottak, csalódtak. A váltásnak gyakran kényszerű oka van, hiszen a legtöbb tétel előbb-utóbb kifut a rendszerből. – Ráadásul két egyforma bor nincs a hazai kínálatban, hiszen univerzális borász, termőterület és fajtasemleges időjárás sem létezik – mondja a szakember. Az azonos pincészetből származó különböző borok közötti különbséget az árak tükrözik, mert a kereskedelem arra játszik, hogy a jó név elviszi a gyengébbet is. Igaz, várakozásaik szerint ez a stratégia egyre kevésbé jön be, hiszen a vásárlók ennél sokkal jobban értenek a borhoz. Egy jól csengő név és a magas ár sem garancia a minőségre, a vevők egyre gyakrabban panaszkodnak arra, hogy olyan tételt vásároltak, amely a fölnyitása után azonnal a kukában végezte.

A vidékről érkezett panaszokban az átlagnál sokkal kevesebbszer említik az eladóhelyet, ami azt mutatja, hogy a vidéki vásárlók elvárásai a kiskereskedelmi forgalomban kapható borok iránt szerényebbek. – Összességében elmondható – foglalta össze a szakember –, hogy Magyarországon a borkereskedelemben nem a vevőkben van a hiba, borértő emberek is rendszeresen mellényúlnak borválasztáskor, és ez bizony gyakran írható a borászok és a kereskedők számlájára.