Indítvánnyal fordul a döntéshozókhoz a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület - ebben a kormány szándékaival egybecsengő munkahelyteremtő-programját ismerteti a lehetséges együttműködés szándékával. Az egyesület álláspontja szerint amennyiben az új munkahelyek teremtését a kormány tb járulék-, és adó menetességgel támogatná, a családi cégek átlagosan legalább egy új munkahely létrehozását vállalnák a jövő év végéig.

A 18-65 közötti munkaképes lakosság minél aktívabb bevonása az értéktermelésbe kiemelt feladata a következő időszaknak, ezért a foglalkoztatottság szintjének emeléséhez a magyar GDP mintegy harmadát adó családi tulajdonú magyar vállalkozásoknak is hozzá kell járulnia - hangsúlyozza Rudas László, az egyesület elnöke.

Az egyesület által Bölcsőprogram néven benyújtott munkahelyteremtő projekt összességében több tízezer, akár százezer munkahely megteremtését tenné lehetővé, amely szívóhatásával több tízezer munkanélkülit, illetve jövedelem nélküli státusban lévő potenciális munkavállalót vonna be a munkaerőpiacra. „Egy-egy új munkahely, ezzel együtt álláshely megteremtése akár több millió forintos beruházást is jelenthet, teremtse azt akár multinacionális cég, akár az állam, akár egy vállalkozás." - magyarázza Rudas László, és hozzáteszi: ezt a beruházást a családi vállalkozások magukra vállalnák.

Egy ilyen programnak jelentős gazdaságfehérítő hatása is lenne, hiszen azok a feketejövedelmek, amelyek a szürkegazdaságba áramlanak, automatikusan kitisztulnának - tette hozzá az elnök. Az egyesület álláspontja szerint ugyanis ha nincs járulékos költségvonzata, akkor mindenki tisztességesen elszámolná azt a munkaerőköltséget, amellyel a gazdálkodását átláthatóvá teszi, és amellyel elkerüli, hogy másutt leadózott jövedelmét pumpálja vissza a feketegazdaságba. További hozadék, hogy az így megnövekedett munkaerőtömeg által megkeresett pénz bekerülne a fogyasztásba.

A javaslattal kapcsolatban az egyesület tanácsadó cégek és az együttműködő társszervezetek bevonásával végzett számításai szerint, ha a programnak 10 százalék fölötti a munkanélkülieket felszívó hatása, akkor a költségvetés számára az egyenleg pozitív. Azaz: az elengedett, így be nem folyt járulékok összegénél nagyobb lenne az az összeg, melyet a munkanélküli és egyéb ellátások megspórolásán és az elköltött fizetés utáni áfa növekményen az állam bevételként ír jóvá.

Mindamellett az egyesület a teljes átláthatóságot támogatja. A családi vállalkozások előző három évének statisztikai létszámát tekintenék alapnak, bázisnak. A tulajdonosi átfedés esetén a vállalatokat konszolidált szemlélettel vennék figyelembe, tehát kiküszöbölnénk, illetve kizárnánk azt a lehetőséget, hogy valaki az egyik érdekeltségéből elbocsátott munkaerőt vegye fel kedvezmény igénybevételével a másik cégébe. „Az értékelés pedig a következő gazdasági év statisztikai létszámának megállapításakor történne, s az a vállalkozó, aki az előző évben jogalap nélkül, tehát a statisztikai létszámának növelése nélkül vette igénybe többletmunkahelynek járó tb mentességet, a jegybanki alapkamattal növelt nagysággal köteles a költségvetésnek a jogosulatlanul felvett kedvezményeket visszafizetni." - magyarázza a keretrendszert Rudas László.

A munkahelyteremtés az a terület, ahol a stabilan működő magyar családi cégek a közvélekedéssel szemben legalább annyit tudnának tenni a magyar gazdaságért, mint a hatalmas multinacionális vállalatok - véli az egyesület elnöke. A „Bölcsőprogrammal" kapcsolatban az Adótanácsadók Országos Szövetségének vezetősége részletes számításokat végzett, ennek eredményeit a szervezet nemzetközi konferenciáján ismertetik áprilisban.