A videójátékokból kinőtt elektronikus sport lehetőségei már a labdarúgó eb-vel és az olimpiával konkurálnak. Egy-egy torna döntőjére stadionok telnek meg, a pénzdíjak mesések, és már itthon is akad olyan milliárdos, akinek nevéhez esport csapat köthető.
Fotó: Jean-Paul Pelissier / Reuters
Bár nyáron sorjáztak a sportrajongók érdeklődését maximumra pörgető események – a foci eb és az olimpia –, egy területet a legtöbben még közülük is máig furcsa szubkultúraként kezelnek. Holott egyáltalán nem tűnik távolinak az a korszak, amikor az elektronikus sport (esport) a nézőszámot és anyagi hátteret tekintve is képes lesz konkurálni a legnagyobb világversenyekkel.
A videójátékokból kinőtt esport-bajnokságok ugyanis ma már döbbenetes mennyiségű embert vonzanak. A League of Legends (LoL) nevű játékot kiadó Riot Games évről évre megrendezett világbajnokságának tavalyi döntőjét például több mint 36 millióan nézték élőben – persze részben informatikai eszközökön segítségével, részben a teltházas berlini O2 World Arénában.
– Az alig két hete rendezett európai bajnoki szezon fináléjának Krakkóban pedig egy 15 ezres aréna adott otthont, ami természetesen csurig megtelt a rajongókkal – mesélte lapunknak Biró Balázs György, az Egymillióan a magyar esportért közösség alapítója, és a nyáron indult, a szakág híreit összefogó Esport1.hu oldal tartalomigazgatója. Mindez valóban csak a totálisan kívülállóknak tűnhet „bohóckodásnak", hiszen a világ legismertebb hardware gyártói – köztük az Acer vagy a Samsung –, vagy üdítőital márkái – a Coca-Cola és a Red Bull – jelentős szponzorként jelennek meg egy-egy sorozatban.
A többi között ennek is köszönhető, hogy a csúcsokon, a profi játékosok ligájában már rég nem aprópénzért folyik a verseny. A Valve kiadó Dota2 játékának világbajnokságán – ami éppen a brazil olimpia ideje alatt zajlott – 20 millió dollár volt az összedíjazás. Ebből az 5 tagú győztes csapat markát 9 millió dollár ütötte. Összehasonlításképpen: az idei wimbledoni teniszbajnokságon 28,1 millió fontot osztottak szét, amelyből a férfi győztes Andy Murray mintegy 1,9 milliót vitt haza.
Fotó: Orbán Kornél / ESport1
A világ egyik legnagyobb sportcsatornájának, az amerikai ESPN-nek ma már van kifejezetten az esporttal foglalkozó részlege. S így már nem is tűnik vad elképzelésnek a Nemzetközi eSport Szövetség (IESF) törekvése, amely szerint hamarosan saját olimpiát rendeznek az esportoknak.
Jelenleg egyébként a legnépszerűbb küzdelmek alapvetően a fantasy szerepjátékokra épülnek. Ilyen a League of Legends, vagy a Dota2 is. Ezekben két csapat – jellemzően öt fő – indít „hadjáratot" egymás ellen. A feladat: a rendelkezésre álló hősökkel az ellenfél táborának elfoglalása a küzdőtérként meghatározott virtuális térkép túloldalán. A League of Legends körülbelül 90 millió aktív játékossal rendelkezik, ez a világ egyik legnépszerűbb esport terepe.
Fotó: Jean-Paul Pelissier / Reuters
Az esportok története a hetvenes évekig nyúlik vissza. Az 1978-ban kiadott – sokak által a játéktermekből ismert – Space Invaders volt az egyik első játék, amelyre komoly versenyeket hívtak össze. – Magyarországon persze jóval később indult be az esport-élet, de a Dévényi Tibor neve által fémjelzett Elektor Kalandor című tv-műsor már megfelelt a kritériumoknak – jegyzi meg Biró Balázs György. Azóta persze nagyot változott a világ, hiszen idén ősszel indul a Magyar Elit Bajnokság a LoL játék mentén, amelynek díjazása kétmillió forint. Ebből a győztes csapat 1,5, a második helyezett félmillió forintot nyer.
Profi játékosok is vannak már Magyarországon – igaz számuk azért még tíz alatti. Többüket külföldi csapatok igazolták le, ugyanis a játékosok – akárcsak a labdarúgásban – az e-sportban is bárhova szerződhetnek.
hirdetés
Esportolni ugyanakkor távolról sem csak puszta szórakozás. A profi csapatok elképesztő háttérrel működnek: a tagok saját bázisokra költöznek a nagy versenyek előtt, ahol elemzik a játékokat és a választott taktikákat. Folyamatos a mentális és fizikai edzés, gyakran a napi időbeosztás is szigorúan meghatározott, és saját menedzser foglalkozik a csapattal. A pénzügyi hátteret pedig a játékkiadóktól és a szponzoroktól befolyt összegek biztosítják. A hazai esporttérben – s ez korántsem titok – Docler Myrmidons néven a leggazdagabb magyar üzletemberek között számon tartott Gattyán Györgyhöz köthetően is működik már egy profi csapat. Úgy tudni a játékosok mellé éppen a nyáron igazoltak egy külföldi edzőt.
Fotó: Jean-Paul Pelissier / Reuters
– Nyilvánvalóan sokat javult az esport helyzet az elmúlt néhány évben – véli Biró Balázs György –, de azért van hova fejlődni. Felmérések szerint erre bőven van is tér. A PayPal online pénzügyi szolgáltató által az év elején készített felmérés szerint Magyarországon az esport piac árbevétele idén még félmillió dollár lesz, ami két év múlva duplájára emelkedik. Ez örömteli, de még mindig eltörpül az uniós számok mellett. Ott ugyanis az esport-biznisz árbevétele több mint 300 millió dollárnak megfelelő összeg.
Ha valaki belevágna...
Hosszú úton indul el, aki profi esportoló szeretne lenni. Biró Balázs György szerint először is egy erős gépre és egy még ennél is komolyabb internetkapcsolatra van szükség. Ezek után a kiszemelt játékot kell beszerezni, majd jöhet a kíméletlen gyakorlás. Először amatőr kupákra jelentkezhet a játékos, s ha ott jól teljesít, feljebb léphet. Ez azt jelenti, hogy csapatot kell keresnie vagy létrehozni. Egy sikeres pályafutáshoz arra van szükség, hogy az ember nagyon jól kell ismerje a társait. Ez egyébként az eddigi tapasztalatok szerint komoly buktató itthon, mert a játékosok viszonylag gyorsan cserélődnek. A megfelelő tapasztalat és önbizalom birtokában a sportoló játékoskereső oldalakon – például az ESL oldalán – kereshet magának klubot, és következhetnek az Open, vagy a Pro Series (ezek a labdarúgásból ismert Európa-ligára hasonlíthatóak a leginkább), majd a világrendezvények, a Major tornák. Utóbbiak azonban már részben meghívásos bajnokságok. Itt viszont a tét már millió dollárban mérendő.
