Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2009 októberében 12,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 10,8 százalékkal csökkent. A termelés volumene az év első tíz hónapjában 20,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index októberben 1,8 százalékkal emelkedett.

Az elemzők várakozása szerint a külső kereslet bővülése miatt fennmaradhat a magyar ipari termelés havi szintű növekedése, miközben a belső kereslet stagnálása-visszaesése továbbra sem támogatja ezt a folyamatot.

  Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta, biztató az októberi adat, s várhatóan a következő időszakban is pozitív havi számokat közöl majd a hivatal.

  Hozzátette, a magyar bruttó hazai termék (GDP) összetevői közül leginkább az ipari termelés növekedésében bízhatunk, amit főként a külső, fejlett országokbeli kereslet bővülése generál. Az európai országok közül már többen érzékelhető a növekedés, ami jó támasza a magyar iparnak.  Az elemző szerint a javuló helyzetet rontja, hogy a belső kereslet továbbra sem bővül, s így nem segíti az ipari termelés növekedését.

    Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője elmondta, 11 százalék körüli éves visszaesést vártak, amit nagyjából igazoltak is a hivatal adatai. Hozzátette: az ipari termelés alakulását alapvetően két tényező befolyásolja, az alacsony tavalyi bázis adatok, illetve a külföldi nagy gazdaságok recesszióból való kilábalása, s így a külső kereslet bővülése. Mindez azért is fontos, mert a magyar feldolgozóipar termelésének több mint 50 százalékát exportálja.

    Török Zoltán szerint a következő hónapokban egyre jellemzőbbé válik, hogy mind alacsonyabb lesz az éves szintű visszaesés, s 2010 második negyedévében már visszatérhet a bázis szintű növekedés is.  Ez a növekedés azonban lassú, éves szinten mintegy 1 százalékos lesz, s ezért az elemző jövőre nem is várja a GDP növekedését, inkább stagnálását jelzi előre.

    Mindez negatívan hat a munkanélküliségre is, hiszen 2010-ben a cégek még mindig inkább az elbocsátásokkal járó hatékonyság javításával és szerkezetük átalakításával lesznek elfoglalva, semmint a bővülés generálta munkaerő-felvétellel.