A bankok előrejelzései alapján a lakossági hitelezésben anem lesz újabb szigorítás, sőt, a jelenlegi gyakorlathoz képest némi enyhítés várható az év végéig. „Bár a válság előtti időszakra jellemzőnél visszafogottabban, de különféle akciók indítása várható az év utolsó negyedében.

Ezek elsősorban különböző egyszeri díjak elengedését, mérséklését, illetve a válság első hónapjaiban szigorúbb hitelbesorolást kapott települések kevésbé kockázatos kategóriába sorolását jelentik." - mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Cen-terét működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója.

„A hitelfelvevők számára bizakodásra adhat okot emellett a forint árfolyam stabilitása is. A legalább egy éve rendben, késedelem nélkül fizető adósokat mindemellett hitelkiváltásra ösztönzik a bankok, nekik mindenképpen érdemes érdeklődniük, hogy kaphatnak-e kedvezőbb feltételeket a meglévő szerződésük helyett" - tette hozzá Bánfalvi László.

Az Otthon Centrum Hitel Centere szerint azonban nem várható enyhülés a konzervatív hitelezési arányokban. Ezek az arányok azt jelzik, hogy a fedezetként szolgáló ingatlan értékéhez mérten mennyi hitel adható; ezeket jelentősen lecsökkentették a bankok tavaly ősszel. A válság egyik legszembetűnőbb hatása kétség kívül a hitelek devizanem-szerinti átrendeződése. Míg a devizahitel-állomány áprilistól csökkenésnek indult, a forintállomány júliustól - ugyan csupán pár százmilliós volumennel - pozitívra váltott.

Az euró alapú lakáshitelek térnyerése látványos volt az év első felében. Az ügyfeleknek jó hír, hogy ennek megfelelően, a bankok májusban elkezdték leszorítani az euró alapú hitelek kamatait. Az átlagos ráta így júliusban 7,43 százalékon állt. Forinthiteleknél hasonló a tendencia, itt 11,81 százalék volt az átlagos ráta.

A biztató jelek ellenére sem könnyű egyértelműen előre jelezni a hitelpiac következő egy évét. Az igencsak rosszul teljesítő első félév után, az év hátralevő részében ugyanakkor a bankok jellemzően felívelő szakaszt várnak a lakáshitelezésben, és megmozdulhat a szabad felhasználású hitelek piaca is.

Akik ugyanis eddig kivártak az ingatlanvásárlással és az ahhoz kapcsolódó hitelfelvétellel, azok a stabilabb forintárfolyamra, illetve a gazdaságról egyre gyakrabban érkező pozitív hírekre reagálva most bátrabban léphetnek.

Kérdés viszont, hogy az októberben bevezetendő, új lakásokra felvehető, államilag támogatott hiteltípus mennyit lendíthet a július óta igencsak visszaeső forgalmon. Erre többen várakozással tekintenek, azonban megállapítható, hogy a szigorú feltételek következtében nem várható roham ezen hitelekért. Több korlát közül kettőt emelnénk ki: egyrészt hogy csak új lakásra lehet igénybe venni, másrészt a minimális önerő 50 százalék.

Ebből egyértelművé vált, hogy igazi alternatíva a lakásvásárlásra továbbra is a piaci kamatozású hitel, ami igen széles körben elérhető, akár forint akár deviza alapon. Hosszabb távon viszont a bankok oldaláról egyértelműen optimizmusra adhat okot a nemrég megjelent kalkuláció, miszerint ma hazánkban a lakásállománynak 38 százaléka jelzáloggal terhelt, ami bőven alacsonyabb a nyugati országok mutatójánál.