Makrogazdasági szempontból viszonylag nyugodt lesz a húsvétot követő csonka hét, sőt idehaza május 1-jéig is eltarthat a pangás, amibe legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának jövő kedden esedékes kamatdöntő ülése hozhat némi izgalmat. A szokásokat felrúgva nem a hónap negyedik, hanem ötödik hetének keddjén ül össze a grémium, de ennek vajmi kevés jelentősége van. Annak viszont annál nagyobb, ha a nyugodt nemzetközi befektetői környezetben megszalad az olló, és a biztosra vett 2,5 százalék helyett még mélyebbre merészkedik az utóbbi napokban az ingatlan- és szponzorációs botrányainak elsimításával foglalatoskodó jegybank.

De ne szaladjunk ennyire előre. Idehaza a Központi Statisztikai Hivatal a munkanélküliségi és foglalkoztatási adatokat közli pénteken. Az első negyedév átlagában semmilyen változást sem várnak az elemzők. Amíg az április végéig elhúzott, vizsgaidőszakába érkezett téli közmunkaprogram ki nem fut, maradnak a mutatós számok. Vagyis az európai uniós átlag alatti munkanélküliség és az átlagtól messze elmaradó foglalkoztatottsági mutató – bármilyen módszerrel sikerül előállítani az itthoni adatokat.

Az Eurostat is hozott anyagból dolgozik, az unió statisztikai hivatala csütörtökön teszi közzé a tagállamok részletes 2013. negyedik negyedéves államháztartási adatait, és innentől az éves deficitadatok is hivatalossá válnak. Az előzetes adatok már számos ország esetében ismertek voltak, most a hivatalos eredményhirdetés következik, amikor is megtudhatjuk, hogy ki teljesített jobban 2013-ban a hiány leszorításáért folytatott harcban. Ami biztos, Magyarország előkelő helyen áll ismét: az előzetes adatok szerint 2,2 százalék volt az államháztartás GDP-arányában mért hiánya 2013-ban.

Az európai adósságválság ma is élő probléma, noha jelentős részsikereket hozott e téren a tavalyi év. Ezek közé könyvelhető, hogy – az egyszeri tételektől megtisztítva – szinte valamennyi EU-tagországban legalább a fenntartható közelébe csökkent az államháztartás hiánya. Horvátországban, Cipruson, Írországban és Spanyolországban azonban még dolgozni kell ezért. Tavaly ősszel a teljes uniós, négy negyedéves gördülő hiány a GDP 3,7 százalékára mérséklődött. Az áprilisi, hárommilliárd euró összegű görög kötvénykibocsátást az államadósság piaci finanszírozásához való visszatérésként ünnepelték, ezzel az utolsó, a közvetlen piaci forrásoktól több mint négy évig elzárt uniós ország volt képes megjelenni a tőkepiacon. Ünneprontásnak hat, ám kétségtelen tény, hogy az euróövezeti perifériaállamok költségvetéseinek fenntarthatósága továbbra is kérdéses, és a befektetők egyre jobban aggódnak a deflációs nyomás és az erős euró miatt. Érdemes lesz azt is figyelembe venni a megjelenő adatok értékelésekor, hogy a jelenlegi alacsony, egy százalékra tehető növekedés és a minimális, szintén egy százalék körül alakuló infláció mellett egyedül a maastrichti háromszázalékos hiány cél teljesítése kevés az eurózóna tagországoknak a GDP-arányos államadósságuk kordában tartására – hangsúlyozza Dunai Gábor, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa.

Az infláció miatt főhet a fejük a japánoknak is: a pénteken hajnalban megjelenő márciusi fogyasztói árindex messze kerülhet a jegybank kétszázalékos céljától, már a februári mutató is 1,5 százalékos volt. Félő, hogy az Abe Sinzó miniszterelnök nevével fémjelzett gazdaságpolitikai irányvonal kifulladni látszik: a GDP-növekedés a 2013 első felében látott, évesített negyedéves 4,8, illetve 3,9 százalékos ütemről a második fél évben 1,1, majd egy százalékra lassult. Az évi 600-700 milliárd dolláros eszközvásárlási program sem pörgeti fel annyira a gazdaságot, hogy az infl á ciós célt el lehessen érni. Nem így látja a Nemzetközi Valutaalap, amely a jen gyengülése miatt 2,8 százalékos inflációt és 1,4 százalékos idei GDP-növekedést vetít előre. Az inflációs cél eléréséhez és a 8 százalék feletti költségvetési hiány leszorításához az áfaemelés eszközét vetette be a kormány, áprilistól ötről nyolc százalékra srófolva az adókulcsot. Az áfaemelés GDP-re gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozására a piaci szereplők a menynyiségi lazítás növelését várják Haruhiko Kuroda jegybankelnöktől. A Bank of Japan célzott vállalati hitelnyújtással készül az esetleges kereslet-visszaesésre, de egyelőre nem bővítette ilyen irányú programját.