Bezár a Nokia komáromi gyára

A magyar egység bezárása ezen belül azért sem meglepő, mert a komáromi üzemnek az utóbbi időben nem sikerült jelentősebb részesedést szereznie az új termékek gyártásából.

Stephen Elop, a Nokia másodvezére mutatja be a cég következő nagy dobását. Sajnos, nem sikerült a gyártást Komáromba hozni Robert Galbraith / Reuters

A most következő elbocsátásokkal nemcsak a munkavállalók szenvednek el érzékeny veszteséget, de Komárom városa is, költségvetésének jelentős részét tette ugyanis ki a cég iparűzési adóbefizetése. A munkavállalók korábban azt hangsúlyozták: a telefongyártó tisztességes feltételeket biztosított a számukra, miközben a városban hasonlóan nagy foglalkoztató megtelepedésére egyelőre nem látszik gyors esély. A helyi szakszervezet azt reméli, hogy a dogozóknak lesz esélye a gyors elhelyezkedésre, hiszen jól képzett munkaerőről van szó.

Úgy tudjuk, a cég vezetése jövő héten kezdi meg az egyeztetést az érdekképviselettel, és már felvették a kapcsolatot az illetékes munkaügyi központtal. Arra – információink szerint – a vállalat hazai vezetői ígéretet tettek, hogy a kollektív szerződés feltételeit maradéktalanul betartják. Sőt, azt is közölték, hogy az elbocsátások feltételei legalább olyanok lesznek, mint két éve, amikor 2300 embert küldtek el az üzemből.

A korábban még finn hátterű vállalat magyarországi gyára 1999-ben kezdte meg működését, 2004-ben pedig még újabb gyártócsarnokkal bővítették a kapacitást. Az elkészült telefonokat elsősorban Európába, Közép-Kelet-Ázsiába és Afrikába szállították.

A Nokia-gyár 2003-ban, az átadási ünnepség napján Domaniczky Tivadar / Népszabadság/archív

A finn telefongyártó vesszőfutása már jó ideje tart: a mobiltelefon-piac korábbi első számú szereplője elvesztette a harcot az okostelefonoknál, az Apple és a Samsung is maga alá gyűrte. A cég 2011 februárjában állapodott meg a Microsofttal arról, hogy saját fejlesztésű Symbian operációs rendszerét fokozatosan leépíti, és okostelefonjain Windows Phone 7 operációs rendszert alkalmaz. Mindez bizonytalanságot okozott a piacon, és – a Nokia Komárom Kft. cégbíróságnak leadott beszámolója szerint – a komáromi termelési volumen drasztikus, 35-40 százalékos visszaesését hozta el a második és a harmadik negyedévben. Csak a karácsonyi élénküléssel sikerült visszaállni az eredeti szintre, ám 2012 újabb visszaesést hozott.

A Nokia 2012 februárjában jelentette be, hogy gyártási tevékenységének egy részét Ázsiába telepíti át – ennek következményeként kezdett jelentős létszámleépítésbe a finn, mexikói és komáromi egységekben. Ezt követte az eladás: a Microsoft átvette a telefongyártást (így az Apple modellt követve egy kézbe került ismét a hardver és a szoftver előállítása).

Tavaly a Nokia Komáromnak 1,01 milliárd euró forgalma volt, a mérleg szerinti eredménye nem érte el a 6 millió eurót. Három évvel korábban (2010-ben) a forgalom még 3,64 milliárd euró volt, s bár a mérleg szerinti eredmény nulla volt, ám 111,1 millió euró osztalékot fizettek az anyacég felé. A legjobb időszakban a bérelt munkaerővel együtt volt, hogy közel tízezren dolgoztak a komáromi egységben.

A lejtmenet ellenére a remény erős volt, hogy a Microsoft zászlója alatt újra lendületbe jön a komáromi üzem. Abban bíztak, hogy meghatározó termékek, így például az új generációs Xbox gyártásából is juthat Magyarországra. Ezt a hitet erősíthette, hogy Stephen Elop, a volt Nokia vezér, aki akkor a Microsoft készülékgyártásáért felelt tavaly – szinte titokban – a komáromi üzemben járt. Mint beszámoltunk róla, akkor olyan hírek érkeztek, hogy, amit látott azzal elégedett volt.

Stephen Elop a Reutersnek cikkünk megjelenését, és a világszintű elbocsátások hivatalos bejelentését követően azt nyilatkozta, hogy "fokozatosan kivonulnak" Komáromból.A Microsoft ezt követően közleményben erősítette meg az elbocsátások hírét, hangsúlyozva, hogy a komáromi egység kapacitása már egy ideje jelentősen kihasználatlan. A társaság a leépítéseket  globális stratégia változásával indokolta (hardverben és szoftverben egységes az élényre koncentráló telefon-üzletág létrehozása). Hangsúlyozták, hogy segíteni kívánják a dolgozókat az új munkalehetőségek felkutatásában, betartják a jogszabályokat és tárgyalnak a hatóságokkal, támogatásukról biztosítják a helyi közösségeket.

Komárom önkormányzata írásunk megjelenését követően közleményben hangsúlyozta: minden tőle telhető segítséget megad az érintett munkavállalóknak. Közölték, hogy folyamatosan egyeztetnek "a céggel, a kormányzattal és az érdekképviseleti szervezetekkel" és együttműködnek annak érdekében, hogy a dolgozók a versenyszférában mielőbb el tudjanak helyezkedni. Hangsúlyozzák, hogy fejlesztik az ipari parkjukat, és dolgoznak azon, hogy további befektetők jöjjenek a városba. "Több száz főt" érintő munkahelyteremtésről is beszámolnak néhány héten belül - ígérik.

Az eseményekre délután a kormány is reagált. Szijjártó Péter, a KKM parlamenti államtitkára közölte, hogy a Microsoft-Nokia globális leépítései miatt közös, öt elemből álló akciótervet dolgozott ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Utasította a befektetési ügynökség vezetőit, hogy azonnal gyorsítsák fel a tárgyalásokat azzal a három külföldi vállalattal, melyek Komáromban munkahelyteremtéssel járó termelő beruházást akar létrehozni. A kormány emellett a Microsofttal szorosabbra fűzi a stratégiai megállapodásból fakadó együttműködést annak érdekében, hogy Magyarország a vállalatcsoport szempontjából a jövőben egyre inkább kutatás-fejlesztési központnak számítson - tette hozzá.

Ennek jegyében megállapodtak arról, hogy a Nokia budapesti k+f központja felgyorsítja a 150 új mérnöki álláshely feltöltését.

A kormany.hu oldalon közölte továbbá, hogy meghozták a szükséges munkaügyi hivatali intézkedéseket is, így kihelyezett ügyfélszolgálatot hoznak létre, állásbörzét szerveznek valamint az új munkáltatók számára célzott támogatást nyújtanak az elbocsátott munkavállalók felvételéhez. Végül, mivel az érintett régióban több ágazat munkaerőhiánnyal küzd, a munkavállalók pedig magas munkakultúrával rendelkeznek, képzési és átképzési munkaprogramot indítanak, amelyek lehetővé teszik a más ágazatokban történő elhelyezkedést - ismertette Szijjártó Péter.