Az alapkamat változására a jelenlegi gazdasági-pénzügyi környezetben nem láttak lehetőséget a Monetáris Tanács tagjai. Simor András jegybankelnök - akinek a helyére a Népszava információ szerint a Járai Zsigmond elnöki ideje alatt alelnökként dolgozó Auth Henrik esélyes - a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy 25 bázispontos csökkentésre, illetve növelésre, valamint a május óta 5,25 százalékon álló kamat tartására egyaránt érkezett javaslat. A többségi vélemény hosszú vita után alakult ki - tette hozzá.

Indoklásként elmondta, hogy az inflációs folyamatok eddig az MNB által kedvezőnek tartott irányba mentek, a tavaly júliusi áfaemelés hatása kiesett, így júliusban már meglepően alacsony szintre ért az éves infláció, s azt csupán a feldolgozatlan élelmiszerek kiugró drágulása rontotta.

A jövőt illetően azonban pesszimistább az MNB, amely részletes álláspontját a szerdán publikussá váló negyedéves inflációs jelentésben fejti ki. Előzetesen Simor András annyit árult el, hogy az idei évre vonatkozó előrejelzésüket 4,7 százalékra módosították a három hónappal korábbi 4,9 százalékról, ám a felfelé irányuló kockázatok miatt a 2011-es és a 2012-es becslésüket fél-fél százalékkal 3,5, illetve 3,4 százalékra emelték.

Ezt a jegybankelnök a felfelé mutató kockázatokkal magyarázta. Három tényezőt nevesített: a nyersanyag árak, az élelmiszerárak, valamint az energiaárak vártnál erőteljesebb drágulását, amelybe a tervezéskor kalkuláltnál gyengébb forintárfolyam is belejátszik. A fogyasztás, a belső felhasználás sem fog olyam mértékben gyorsulni, mint azt előrevetítették. A gazdasági növekedésre vonatkozó idei kilátásunkat változatlanul 0,9 százalékon hagyta a jegybank, de a 2011-es GDP bővülési előrejelzését 3,2-ről 2,8 százalékra rontotta. 2012-re maradt a 3,8 százalékos várakozás.

Ami Magyarország kockázati megítélését illeti, a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások „sikeres lezárásának elmaradása" rontott hazánk megítélésén - vélekedett Simor András. Ebből a romlásból az utóbbi időben valamennyit sikerült ledolgozni. A forintárfolyam javult, az állam által kibocsátott devizakötvények az adósság törlesztésére kötött biztosítási ügyletek (CDS) felára viszont magas szinten rendezkedett be.

Mindent összevetve abszolút értékben javulás, a régióhoz viszonyítva viszont jelentős romlás következett be az utóbbi időben - értékelt a jegybankelnök. Hozzátette: ha az inflációs kockázatok nőnek, vagy a nemzetközi megítélésünkben jelentős romlás következik be, akkor kamatemelésre kényszerülhet a jegybank.

A nyugdíjreformmal kapcsolatos, 9 országgal közös indítvánnyal, miszerint az ezzel kapcsolatok kiadásokat el lehessen számolni, Simor András egyet tud érteni, azt viszont nem tudja támogatni, hogy a javaslat brüsszeli elfogadása esetén a jövő évi hiányt a konvergencia programban szereplő 2,8 százalék fölé engedje a kormány.