Nem köthet új online szerződéseket az Elmű-ÉMÁSZ
Tengernyinek tűnő szabálytalanságot fedezett fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az Elmű és ÉMÁSZ májusban indított úgynevezett online tarifájának hirdetményeiben, szerződéskötési gyakorlatában és hivatalos dokumentumaiban.
A cégeknek a hivatal tételes hibalistája, illetve javítási utasításai kézhezvételétől számított 20 napon belül orvosolniuk kell a hiányosságokat. Az új eljárások jóváhagyásáig pedig a két társaság nem köthet új lakossági online tarifaszerződést. A MEKH kétségesnek tartja a már létrejött megállapodások érvényességét is. Ezért biztosítani kell a szerződők számára minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül a 45 napon belüli elállás lehetőségét. Erről egy, a hivatal által jóváhagyott levélben közvetlenül is tájékoztatni kell az érintett fogyasztókat. A két – egymással lényegében azonos – határozat az Elműt és az ÉMÁSZ-t egyaránt 2-2 millió forint bírság megfizetésére kötelezi. A hivatal leszögezi, a felső határ akár százmillió forint is lehetett volna, de a két társaság részéről korábban hasonló jellegű jogszabálysértést nem tapasztaltak. Mint arról korábban hírt adtunk, az egyazon tulajdonosi körbe tartozó Elmű és ÉMÁSZ májusban fapados áramszolgáltatást indított lakossági fogyasztók számára. Akkori tájékoztatásuk szerint, akik bizonyos feltételeket vállalnak, az energiadíjból nyolc (a teljes számlából körülbelül 4) százalékos árkedvezményt kapnak ez év végéig. A hivatal leszögezi, ez önmagában nem jogsértő.
Na de a feltételek: azokkal már igen sok gondjuk akadt.
A hivatal felhívja a figyelmet, hogy a látszólag egyszerű átszerződés után a fogyasztóra már egész más ellátási szabályok vonatkoznak. Addig úgynevezett "egyetemes" szolgáltatást vett igénybe, az online szerződés aláírásával viszont már "szabad piaci" ügyféllé válik. Míg előbbi egyfajta állami védelem alatt áll, vagyis a vevő államilag kötött tarifán vásárol és többek között igénybe veheti az ügyfélszolgálatokat is, addig utóbbi tarifáját és feltételeit a szolgáltató jóval kötetlenebbül határozhatja meg.
A hivatal szerint többek között erről a különbségről sem tájékoztatták az érdeklődőket megfelelő időben és részletességgel, csupán a szerződéses feltételek első elfogadása után. A leglényegesebb körülmények csak a szerződéskötés megkezdése után váltak megismerhetőkké, külön egérkattintásra. Ez szerintük sem a törvényekkel, sem az Elmű-ÉMÁSZ szabályaival nem egyeztethető össze, ami egyaránt a fogyasztó teljes körű tájékoztatását ígéri. A hivatal az összes dokumentum ennek megfelelő, közérthető átfogalmazását írta elő.
Meglehetős káoszként hat az is, amit a MEKH a feltételek ismertetése kapcsán tapasztalt. Négy különböző dokumentum – Hirdetmény, Részvételi Szabályzat, elektronikus felületek és Gyakran ismételt kérdések – más-más feltétellistát tüntet fel. Az összes előírást egyik sem tartalmazza teljes körűen. Közülük csak kettőben található meg például az az információ, hogy az átszerződéssel a vezérelt ("éjszakai") áramra már nem online, hanem szabad piaci ár vonatkozik. Ennek mértéke pedig csupán a kinyomtatott szerződésen jelenik meg, csakúgy, mint a felmondási jog és az ezzel járó bánatpénz mértéke.
Egy látszólagos részletkérdés kapcsán a MEKH még vészjóslóbb következtetésre jut. A cégek nyilatkozata szerint az új tarifa az online szerződéskötéstől számított második hónap elejétől indul. Ezt a hosszú időt a hivatal kérdésére az előző szerződés 30 napos felmondási idejével magyarázták. A törvények szerint ugyanakkor a szolgáltatónak bármely naptól képesnek kell lennie az ellátás megindítására. Annál is inkább, mert így – a 30 napos felmondási idő lejárta és a következő hónap első napja között – az ügyfél akár több hétig is ellátatlanul vagy legalábbis érvényes szerződés nélkül maradhat. Ráadásul a Gyakran ismételt kérdések szerint a szerződéskötés hónapjának végéig, akár néhány nap alatt is le tudják zárni a (szintén általuk kezelt) előző, egyetemes szolgáltatási szerződést.
A szolgáltatók és a hivatal között vita alakult ki arról, hogy az érdeklődőket tájékoztató hirdetmény ajánlattételnek minősül-e. (Egyhelyütt a hirdetményszöveg is e szóval él.) A dokumentumot mindenesetre a MEKH ajánlatnak minősíti, amire viszont így rögtön sokkal szigorúbb feltételek vonatkoznak. Többek között a tetején is fel kell tüntetni, hogy ajánlatról van szó, azonosítószámmal, cégadatokkal, elállási feltételekkel, szerződéstervezettel.
A hivatal szerint törvénysértő az a gyakorlat is, hogy az online szerződés megkötésével felmondottnak tekintik az előzőt. A jelenlegi szabályok szerint a hatályos energiaszolgáltatási szerződést külön, írásban kell felmondani.
Azt is megállapították, hogy az online szerződéskötési gyakorlat nem felel meg az Elmű-ÉMÁSZ üzletszabályzatában lefektetett elveknek. Az üzletszabályzat nem is tér ki az internetes szerződéskötésre.
A hivatal az ügyet más hatóságokhoz is továbbítja, további vizsgálódások céljára.
Boross Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre annyit mondott, vizsgálják a bírósági fellebbezés lehetőségét.
Az anyag megállapításai több szempontból is meghökkentőek. Kétségtelen: az Elmű-ÉMÁSZ most vágott bele először alternatív lakossági áramszolgáltatásba. Az is igaz, hogy a közműbefektetők ellen ádáz politikai harcot vívó Orbán-kormánytól legalábbis nem kapnak szidalmat a hasonló eredményeket produkáló hatóságok. (A MEKH-et néhány hónapja egy volt Fidesz-képviselő, Dorkota Lajos vezeti.) Németh Szilárd fideszes rezsibiztos többször kísérletet tett arra, hogy az energiacégekre érdemi visszaélést bizonyítson. Ám ez eddig hitelt érdemlően nem sikerült neki. Az erősen mondvacsinált számlakép-büntetéseket leszámítva csak a Tigáznál merült fel súlyos szabálytalanság, aminek hátterében viszont nagy valószínűséggel informatikai baki áll, hisz a cég történetesen jóval kevesebbet számlázott a kelleténél.
Az Elmű-ÉMÁSZ kevéssé védekezhet azzal, hogy ebbéli tevékenységben nem volt tapasztalata. A fapados energiaszolgáltatásnak több éve kialakult az elméleti, jogszabályi és gyakorlati környezete. Ilyen mennyiségű, jogszabálysértésnek minősített esetet még az első alternatív lakossági energiaszolgáltatónál, a botrányos pénzügyeibe belebukó Emfesznél sem találtak a hatóságok. Azóta egy Elmű-ÉMÁSZ-kategóriájú, ám szakmailag kívülállónak számító "multi", a Magyar Telekom, illetve a kis méretű Energetikai Központ is indított alternatív lakossági áramszolgáltatást. Ezeket a hatóságok mind árgus szemekkel vizslatják, de eddig nem került nyilvánosságra lényegi probléma.
Az Elmű-ÉMÁSZ nem csak évszázados áramszolgáltatási gyakorlatot tudhat maga mögött, hisz hosszú évek óta alternatív szolgáltatást is végez. Igaz, eddig csak cégek körében, de ennek jogszabályi, szerződési környezete sok szempontból azonos az újonnan bevezetett lakossági üzletágéval. A céggel mindeddig valóban nem volt ilyen horderejűnek tűnő hatósági probléma. A mostani irat jelentőségéhez képest a kirótt bírság valóban eltörpül.
Pár napja Boross Norbert arról tájékoztatta lapunkat, hogy eddig néhány ezer lakossági ügyfél vállalta online tarifájuk feltételeit. Azt nem kívánta felfedni, hogy a november 1-től várható 11,1 százalékos központi árcsökkentést szabad piacivá átminősült lakossági fogyasztóik tarifája is követi-e. Azt azoban leszögezte: megvan a joguk arra, hogy ne pontosan kövessék a hatósági árváltozásokat, amit a velük szerződők tudomásul vettek. Értesülésünk szerint számos szerződés hűségnyilatkozattal köttetett.
E héten intézhető a november 1-i elállás
Az Elmű-ÉMÁSZ cikkünk megjelenését követő, tisztázó, pontosító közleménye szerint a MEKH májusban indított vizsgálatot a lakossági ügyfeleinknek szóló új, szabadpiaci Online Tarifa kapcsán. Az eljárás lezárásaként az általa hozott határozatban a MEKH hangsúlyozta, hogy az Online Tarifa mint termék megfelel a szabadpiaci szabályoknak. Ezért a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben azt nem tiltotta be, így az Online Tarifa értékesítése tovább folytatható - szögezi le az áramszolgáltató.
Határozatában a MEKH az ügyfeleknek szóló, a tarifa igénylésével összefüggő tájékoztatásban vélt felfedezni némi hiányosságot, elsősorban a szabadpiacra történő kilépés és az ezzel járó, az ügyfelet érintő változások megfelelő kommunikációját érintően - fogalmaznak. Tekintettel arra, hogy a társaságcsoport vitatja a MEKH határozatának és indoklásának egyes megállapításait, további szakmai egyeztetéseket kezdeményeztek a MEKH illetékeseivel.
Az újabb rezsicsökkentés eredményeként 2013. november 1-től érvénybe lépő egyetemes szolgáltatói árak megjelenését követően megvizsgálják annak lehetőségét, hogyan tudják a már megkötött szerződések esetében érvényesíteni az árcsökkenés kedvező hatásait, hogy ügyfeleik továbbra is az egyetemes szolgáltatásnál kedvezőbb árszinten vételezzék az energiát a teljes szerződéses időszak alatt. Erről elektronikus levélben adnak bővebb tájékoztatást ügyfeleiknek november első felében - írják.
Azok a lakossági ügyfelek, akik a tájékoztatás ellenére továbbra is szeretnének elállni a már megkötött onlinetarifa-szerződésüktől, és mégis visszatérnének az egyetemes szolgáltatás körébe, ezt 2013. december 1-ével bánatpénz fizetése nélkül megtehetik. Ha az ügyfél ragaszkodik ahhoz, hogy 2013. november 1-jétől szeretne elállni, ez irányú kérését ezen a héten még befogadják.
