Beszólt az EKB: gond lesz a bankadóval
Kikérte, de nem volt kíváncsi a magyar kormány az Európai Központi Bank véleményére az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán. Az EKB szerint az országok még különlegesen sürgős esetben sem mentesülnek a konzultáció kötelezettsége alól.
Nekiment az Európai Központi Bank (EKB) a magyar kormánynak, ezúttal azt rója fel neki, hogy nem adott elég időt arra, hogy a bank véleményt alkothasson az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról, amelyet 2010. július 5.-én juttatott el hozzá a Nemzetgazdasági Minisztérium. A normál ügymenet szerint - mivel a magyar szaktárca nem adott konkrét határidőt és nem kért sürgősségi eljárást - az EKB-nak legalább egy hónapja lett volna a véleménye előterjesztésére.
Ehhez képest az történt, hogy három nappal később, július 8.-án Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a 29 pontos akciótervét, amely több, az EKB-hoz konzultációra benyújtott rendelkezést is tartalmazott, a többi között a devizahitelek korlátozását, az állami jövedelemkorlátozásokat, a bankadót, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét érintő változásokat. Sőt, a pénzügyi jogszabálytervezet konzultációra megküldött rendelkezéseit több lényeges módosítással július 22-én elfogadta a parlament. Az EKB meglátásaira tehát nem volt kíváncsi a kormány.
Pedig ez nem szabadon választott, hanem kötelező gyakorlat lett volna. Ahogyan az EKB közölte: a 98/415/EK határozat 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az EKB véleményének kézhezvételéig Magyarországnak fel kellett volna függesztenie a törvényjavaslat elfogadását. A nemzeti hatóságok különleges sürgősség esetében sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége alól - teszik hozzá.
Ha a kormány megvárta volna az EKB álláspontját, akkor még időben megtudta volna, hogy a pénzügyi intézményekre kirótt különadó minimum aggályos és visszavetheti gazdaság talpra állását. A belőle származó bevételek általános költségvetési célú felhasználása az EKB szerint nem szolgálja a pénzügyi stabilitás fokozását, sőt azzal, hogy tőkét vonnak el a szektorból, inkább sebezhetőbbé teszik a pénzügyi rendszert az esetleges jövőbeli sokkhatásokkal szemben.
A központi bank is ugyanazt mondja, amit a legtöbb szakértő, miszerint a különadó a lakossági ügyfeleknek jelent majd többletköltséget, illetve a vállalkozások elől zárja el a jelenleginél is jobban a hitelcsapot, végeredményben pedig a belső kereslet, fogyasztás lanyhulását eredményezni. Ráadásul, ahogyan az EKB fogalmaz, valamely gazdasági ágazat ilyen, eseti jellegű megadóztatása bizonytalanságot kelthet az üzleti vállalkozásokban, így káros hatású a hosszú távú növekedésre.
Az EKB ezen aggályokra figyelemmel nyomatékosan ajánlja a javasolt intézkedés átfogó hatásvizsgálatának elvégzését. Hozzáteszik, további jogszabályi bizonytalanságot jelent, hogy a 2012-ben kirovandó adó teljes összegét nem lehet tudni, azt majd külön törvény állapítja meg. A jogi egyértelműség és az üzleti környezet kiszámíthatósága érdekében az EKB üdvözölné ha a kormány törvényjavaslatban határozná meg a 2011-re és 2012-re vonatkozó tényleges adó mértékét.
A devizaalapú jelzáloghitelekre vonatkozó korlátozásokat illetően az EKB mindenek előtt megjegyzi, fontos, hogy a politikai döntéshozók intézkedéseket hozzanak a devizahitelek bankrendszeren belüli felgyülemlésének megelőzésére. A fedezettel nem rendelkező adósoknak nyújtott devizaalapú hitelek jelentős mennyisége ugyanis Magyarország kiemelten sebezhető pontja, mivel az a bankrendszer közvetlen árfolyamkitettségét hitelezési kockázattá alakítja és a gazdaságot jelentős makropénzügyi kockázatoknak teszi ki.
Emellett a devizaalapú adósság magas szintje korlátozhatja a monetáris politika mozgásterét és eredményességét. Hozzáteszik a kormány azzal tenné a legjobbat, prudens, kiszámítható, józan, satbilitásorientált makro- és pénzügypolitikát folytatna. Ha ez nem hat, akkor kell megfontolni a szakpolitikai eszközöket, úgymint a morális meggyőzést és az adminisztratív szabályozást.
Az EKB ettől függetlenül tudomásul veszi a devizahitelezés magyarországi szabályozásának közelmúltbeli változásait. Különösen azt a tavalyi kormányrendeletet, amely jelentősen szigorított a hitelezési előírásokon - például bevezette a hitelezési limiteket és a hitel-fedezet arány maximális mértékét.
Annak végső értékelése, hogy a tőke és fizetések szabad mozgásába ütközik-e az, hogy a devizahitelek esetében nem érvényesíthető a jelzálogjog, az EKB szerint a közösségi szerződések alkalmazásának és betartásának biztosításával megbízott uniós intézményekre tartozik.
Egyszerűen őrültség
Financial Times Deutschland (FTD). Christian Höller bevezetőjében rámutatott: a jobboldali magyar kormány „kasszíroz" a pénzintézeteknél, ami sokkolja az ágazatot, a lakosság viszont ünnepel. A gazdaság felpörgetése érdekében a kormány csökkenteni akarja a vállalkozói és a jövedelemadót. Ennek fejében kiadós különadót vet ki a pénzintézetekre: utóbbiaknak kell viselniük a költségvetési hiány lefaragásának fő terhét. Idén a mindenkori mérlegfőösszeg 0,45 százalékát vonja el a kormány a bankoktól, míg a biztosítók által befizetendő összeg a beszedett biztosítási díjak 5,8 százalékára rúg.
„Ez az egész egyszerűen őrültség" - idézte a FTD Andreas Treichlt, a Magyarországon átfogó fiókhálózattal rendelkező bécsi Erste Bank főnökét. Szerinte a bankadó tovább szűkítheti a hitelforrásokat. A bizonytalan helyzet miatt megkezdődött a külföldi beruházók kivonulása. Orbán Viktor miniszterelnököt ugyanakkor hősként ünneplik az országban, számos üzlet falán ott lóg az arcképe - írja az újság.
