A bankok öt hónap alatt mindössze 50 milliárd forint hitelről kötöttek szerződést és ebből eddig 42 milliárdot folyósítottak a vállalkozásoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly októberben indult második növekedési hitelprogramjának keretében – derült ki az MNB adataiból.

A program lényege, hogy a jegybank ingyen biztosít forrást a pénzintézeteknek, amelyek azt legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett adják tovább a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) beruházásokra, forgóeszköz-finanszírozáshoz, az uniós pályázatok előfinanszírozására, valamint az ilyen célú hitelek kiváltására, illetve a devizakölcsönük forinthitelre váltásához.

A jegybank a hitelprogram második körére kétezermilliárd forint keretösszeget biztosít idén év végéig – a jelenlegi tempó, illetve a várakozások alapján azonban ez több mint elég lesz. Az MNB-nél arra számítanak, hogy a második negyedévtől élénkülhet a kereslet a kölcsönök iránt részben a beruházásokat általában jellemző szezonalitás miatt, valamint a vállalkozások várhatóan a nyárra lesznek tisztában azzal, hogy a befolyó uniós támogatásokból mekkora összegekre számíthatnak.

Mindezek alapján a bankok most úgy számolnak, hogy idén 400-500 milliárd forintra lehet kereslet a növekedési hitelprogram keretében. Pedig a finanszírozhatók köre, illetve a támogatott hitelcélok listája januártól tovább bővült: már őstermelők és családi gazdálkodók is igényelhetnek kedvezményes kölcsönt akár földvásárláshoz is. A hitelek maximális összege is nőtt, a korábbi hárommilliárdról tízmilliárd forintra.

A növekedési hitelprogram első szakaszában, lényegében tavaly június és szeptember között a bankok a rendelkezésre álló 750 milliárd forintos jegybanki keretből 701 milliárdra kötöttek szerződést, és ennek döntő részét (630 milliárdot) egyetlen hónap alatt, szeptemberben ki is fizették a vállalkozásoknak. A számok és a kifizetés tempója ugyan impozáns (különösen a hitelprogram második ütemének eddigi lanyha teljesítményéhez mérten), a jegybanki akció eddig mégsem teljesíti az MNB részéről megfogalmazott elvásárokat. A vállalkozások, azon belül is a hitelszűkétől leginkább sújtott kkv-k esetében nemhogy nem bővült a hitelállomány, de a csökkenést sem sikerült megállítani.

Az MNB adatai szerint a hitelintézeti szektor (bankok, takarékszövetkezetek, fióktelepek) 2013-ban összesen 4043 milliárd forint új hitelt nyújtott a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, 13 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. (Ezzel szemben a hitelkihelyezés 2012-ben 14 százalékkal bővült.) A kölcsönök értéke ráadásul pont a második fél évben, vagyis akkor csökkent nagyobb mértékben (15 százalékkal az előző év azonos időszakához képest), amikor a növekedési hitelprogram futott.

Ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek nagyobb arányban fogták vissza a piaci alapú hitelezést, mint amennyi támogatott kölcsönt folyósítottak. A jegybanki statisztika szerint a kkv-k hitelállománya tavaly év végére 4105 milliárd forint volt, 4,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az esés tempóját legalább sikerült fékezni: 2012-ben még kilenc százalékkal zsugorodott az állomány.

Matolcsy csökkent