Béremelés: ne gondolkozz, csináld!
Elképesztően kreatívak a Fidesz országgyűlési képviselői – vagy a tanácsadóik. Azt lehetett hinni, béremelés ügyben már minden szándékukat kinyilvánították. De nem így van. A Rogán Antal nevéhez köthető, az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló javaslathoz – amely a bruttó 300 ezer forint alatt keresőkre vonatkozik - érkezett módosító indítványok még ütnek egyet a munkaadókon. (Természetesen a munkavállalók érdekében.) Már nem csak a béremelés mértékét, de annak konkrét számítási szabályait is jogszabályba akarják foglalni.
Az eredeti törvényjavaslat szerint a kormány januártól két éven át rendeletben határozza meg - a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét -, azaz a korábban nem kötelező jellegűen végrehajtott bérajánlás nagyságrendjét ő mondja meg. Ösztönzi, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez.
Közérthetőbben: a jövő évi adóváltozások negatív hatását - alapvetően az adójóváírás fokozatos kivezetéséből eredő nettó bércsökkentés ellensúlyozását - a cégekkel fizetteti meg a kormány, úgy, hogy saját hatáskörébe vonja a fizetések alakítását, azaz visszatér az állami bérszabályozáshoz. Az a cég, amely nem teljesíti a meghatározott emelési mértéket, azt két évre kizárják a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból, feketelistára teszik, megvonják tőle azokat a kedvezményeket, amelyeket a részmunkaidős foglalkoztatásért cserébe kaptak.
Patay Vilmos (Fidesz) kapcsolódó módosító indítványa tovább megy, és beszúrna pár szót a törvényjavaslatba, amely az ő elképzelése szerint nem csak a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, de és a munkabéremelés elvárt mértékének részletes számítás szabályait – mire vetítik ki, milyen időszakra vonatkozik - is tartalmazná. Indoklása szerint egy ilyen kormányrendelettel ugyanis ki lehetne küszöbölni, hogy az egyéb bérelemek terhére növeljék a cégek az alapbéreket, ami akár nettó összjövedelem csökkenést is okozhatna.
Bánki Erik (Fidesz) a béren kívüli juttatásokat is bevonná a kormány rendeletalkotási körébe, ő a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét is rendeletben határozná meg. Ezen szabályok alapján lehetne beszámítani a dolgozóknak adott béren kívüli juttatásokat - így többek között az iskolakezdési támogatás, helyi utazására szolgáló bérlet - a munkabér nettó értékének megőrzése során.
Ha a módosítókat elfogadja az országgyűlés, gyakorlatilag totális lenne a kontroll az alacsony keretűek bérezését illetően. Mivel a munkavállalók 80 százaléka bruttó 300 ezer forint alatt keres, a vállalkozásoknak gyakorlatilag nem lesz lehetőségük saját bérpolitikára. A cégeknek mindenképp végre kell majd hajtaniuk a szabályokat ha nem akarnak évekre feketelistára kerülni. Akinek meg nem megy, az csukja be a boltot. Oszt’ jó napot!
Gazdaságot pörget az étkezési jegy
Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) szerint étkezési utalvánnyal kisebb munkáltatói teherrel kompenzálható a nettó bérek 2014-ig tartó csökkenése. Bessenyey Bálint, az EUFE igazgatója szerdán a szervezet budapesti háttérbeszélgetésén elmondta: míg 18 ezer forint értékű étkezési utalvány teljes munkáltatói költsége 21 ezer forint, ha ezt bérbe építenék be, 10 368 forint nettó összeget kapna a munkavállaló. Az étkezési utalványokkal történő kompenzáció a belgazdaságra is kedvező hatást gyakorolhat. Az étkezési utalvány felhasználása ugyanis belföldi fogyasztást generál, ráadásul a hazai vállalkozásoknak (vendéglátóhelyek, helyi kisboltok) teremt többletbevételt - tette hozzá. (MTI)
