Beragadt a magyar gazdaság
Némi megnyugvásra ad okot a GDP alakulása, igaz, a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett előzetes adatai szerint a magyar gazdaság így is megérett egy alapos nagygenerálra. 2011 negyedik negyedévében az ország teljesítménye 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz megállt a tavasz óta tapasztalt folyamatos romlás. Akkor még kincstári bizakodásra adott okot a 2,4 százalékos növekedési adat, amelynél magasabbat legutóbb 2006 végén mértek a statisztikusok.
Ami az egész éves teljesítményt illeti, a GDP 1,7 százalékkal nőtt 2011-hez képest. Az azt megelőző évben még 1,8 százalékos volt a többletünk. Az előzetes adok kifejtéséhez egy hónapra van szüksége a KSH szakembereinek, az azonban már most biztonsággal elmondható, hogy mely ágazatok szenvedték meg leginkább az európai adósságválságot és a magyar kormány unortodox gazdaságpolitikáját, és melyek nem.
A vesztes oldalon áll a pénzügyi szektor, amelyet a bankadó mellett a végtörlesztés, a feltőkésítési kényszer véreztetett ki. Az ágazat szereplői ennek következményeként visszafogták hitelkihelyezésüket, a beruházások sora maradt el, vagy valósult meg más országban. A beruházásokat sem a takarékosságra fókuszáló kormányzati politika, sem a bizonytalan jövő miatt óvatossá váló lakossági kereslet nem tudta megfelelően ösztönözni. Ennek tudható be a kiskereskedelmi forgalom folyamatos visszaesése, illetve újabban stagnálása. Bár az építőipar minimális pluszt tudott felmutatni 2011 végén, az egész évét a mélyrepülés jellemezte. Az ágazat korábban elképzelhetetlen mély szinteket is megjárt.
A főként exportra termelő feldolgozóipar húzta az igát, s tartotta a felszín felett a gazdaságot. Az év végére azonban a külpiaci feltételek romlása miatt itt is megtorpanás következett be, a szakértők szerint szerencsére csak átmeneti jelleggel. Az agrárium a katasztrofális, aszállyal és árvizekkel sújtott 2010-es évhez képest szárnyalni tudott, noha csak egy normálisnak nevezhető esztendőt tudhat maga mögött. Itt is mutatkoznak azonban a problémák, az év végi aszály miatt már eddig is sokmilliárdos kár érte az ágazatot. A KSH szerint a növekedés hajtóereje így is a mezőgazdaság volt, megfelelő támasztékot adva a feldolgozóiparnak.
Ami a jövőt illeti, az első számú reményt az elemzők a kecskeméti Mercedes gyár márciusi termelésbe állásától várják, az itt majdan készülő évi százezer Mercedes a GDP legalább két százalékának megfelelő hozzáadott értéket jelent a gazdaság számára. Az euróövezeti válság gyors rendezése kulcsfontosságú a magyar gazdaság számára, mert ha legfontosabb felvevő piacainkon – első helyen említhető Németország – megindul a szolid növekedés, az a magyar ipart is magával húzza. A német gazdaságot jellemző bizalmi indexek és prognózisok szerint a negyedik negyedév volt a mélypont, s innen már ismét felfelé ível Európa legnagyobb gazdaságának csillaga. Csak remélni lehet, hogy fényéből nekünk is jut.
Az elemzők mindamellett pesszimistábbak a 0,5 százalékos 2012-es növekedésben reménykedő magyar kormánynál, s átlagosan 0,4 százalékos visszaesésre számítanak az idén. S mivel 2011-ben a mezőgazdaság magasra állította a mércét, egyedül annak a felülmúlásában bízni nem lenne szerencsés.
