A százezer pénztárgép a korábbi becslések alapján inkább a fele lehet a nálunk lecserélendő eszközöknek. Korábban ugyanis a minisztérium 250 ezerre tette a kiskereskedelemben és vendéglátásban működő kasszák számát. Később azonban a kereskedők csak 180 ezer kasszára kértek regisztrációs kódot.
Ez magyarázható azzal is, amit Varga Mihály is említett a sajtótájékoztatón, miszerint sok, korábban két-három vagy több kasszával üzemelő kiskereskedő is lecsökkentette a kasszái számát.
Arról, hogy pontosan mikorra mehet végbe a teljes átállás, illetve hogy mekkora lehet még a piacon a lecserélendő kasszák száma arról a miniszter kitérő választ adott mondván: számukra nem az a fontos, hogy mennyi bekötetlen kassza lehet még kint a piacon, hanem az, hogy mennyivel sikerül növelni a büdzsé adóbevételeit, illetve mennyivel csökken az ágazatban az adóelkerülés. (A miniszter szerint, adóhivatali berkekben korábban úgy látták, nagyjából a kasszák 25 százalékánál érezhető, hogy a kiskereskedő nem üt be minden tételt, más szóval adót csal.)
Varga Mihály ismételten leszögezte: az állam nem hajlandó kitolni a kasszavásárláshoz adható állami támogatás határidejét. Így az már biztos, hogy azok a kiskereskedők, akik ugyan korábban megrendelték a gépüket, azonban február 28-ig (illetve volt Alt Cash-ügyfél esetén április végéig) nem kapták meg a forgalmazótól a készüléket, azok elestek a gépenként járó 50 ezer forintos támogatástól.
Kérdéses, hogy mekkora lehet ez a kör? Erre vonatkozó kérdésünkre Varga Mihály elmondta: csak június végén lesz pontos adatuk arról, hogy mennyi kiskereskedő kapott támogatást a kasszavásárlásra, ám a tárca gyorsbecslése szerint 7-8 milliárd forintot költöttek el erre a célra. Ez elvben és ötvenezer forintos maximális támogatási összeggel számolva 140-160 ezer kassza támogatását jelenti.
Varga Mihály véleménye szerint nem igazak azok a kiskereskedői-forgalmazói panaszok, miszerint nem lehetett volna betartani a kasszaátállás határidejeit, így a kiskereskedők számára ősz óta nyitott volt az a lehetőség is, hogy béreljenek (havonta 5 ezer forintért) kasszát, így nem estek volna el a támogatástól.
Kormányzati berkekből származó értesüléseink szerint a tárcának meggyőződése, hogy a forgalmazók és a kiskereskedők lassúsága vagy éppen érdektelensége okozta a csúszást: "feltűnő, hogy a hatósági határidők előtt hirtelen hogy meggyorsult a kiszállított és bekötött pénztárgépek száma, érdekes mód akkor hirtelen kiderült, hogy néhány hét alatt a semmiből mégiscsak több tízezer gépet lehetett leteríteni a magyar piacon" - fogalmazott egy forrásunk.
Egyelőre az is kérdéses, hogy az online pénztárgépek terjedésével mennyivel ugrik meg a legális forgalom. Bár korábban 70-90 milliárdra lőtték be azt az adótöbbletet, ami a piac kifehéredéséből származhat, de a tárcánál ennél jóval kevésbé "konzervatív" becslések is léteznek, így van olyan sejtés is, hogy "százmilliárdos nagyságrendű" lehet a piactisztulás mértéke.
Ez utóbbi megérzésre erősít rá, hogy a nemzeti trafikok forgalma ősz óta online-kasszákon keresztül bonyolódik, és láss csodát, idén hirtelen kiderült, hogy az addig becsült 350 milliárd forinttal szemben a valóságban legalább 470 milliárdra rúgott a valódi dohányforgalom, azaz korábban a cigarettaeladások harmadát nem ütötték be a kasszába a kiskereskedők.
