Lapunk korábban megírta, az élelmiszer-felügyeleti díjból nagyjából 30 milliárdot, míg a cigarettacégekre kivetett egészségügyi hozzájárulásból több mint tízmilliárdot – ebből 6 milliárd forint körüli összeget a Philip Morristól – szedne be a kabinet. A cigarettacégeknek törvény szerint július végéig kellett fizetni, úgy tudni a megadóztatott gyártók és forgalmazók eddig még nem utaltak át semmit az adóból.
A hipermarket-különadó kapcsán is nagy valószínűséggel megúszták az áruházláncok a fizetst, mivel nekik is július végéig kellett volna átutalniuk az összeget a fő javadalmazott Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalnak (NÉBIH).
Tavaly év végéig minden kiskereskedelmi vállalatnak árbevétele 0,1 százalékát kellett befizetnie. Ezt váltotta fel január 1-jétől a többsávos díjkötelezettség. Félmilliárd forintnál kevesebb árbevétellel nem kell fizetni, 50 milliárd forintig 0,1 százalék a díj kulcsa. Annál nagyobb árbevétel esetén viszont 1 százalékot kell befizetni az államnak, a legmagasabb, 6 százalékos kulcs a 300 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtja.
A bizottság szerint ez felveti a tiltott állami támogatás gyanúját, illetve a brüsszeli testület arról sincs meggyőződve, hogy az így beszedett összeg nem haladja-e meg azt a mértéket, amelyet az állam az agrár-élelmiszeripari termékek állami ellenőrzésének szükségessége címén beszedhet.
Hasonló aggályai vannak az EU-nak a cigarettacégekre kivetett egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény februárban lépett hatályba. Ennek értelmében a dohánytermékekkel kereskedő cégek 30 millió és 30 milliárd forint közötti árbevétel esetén 0,2 százalék, 30 és 60 milliárd között 2,5 százalék, 60 milliárd felett pedig 4,5 terhet kell befizessenek az államkasszába. Mint arró beszámoltunk, a hazai dohánycégek ebből úgyszolván semmit sem fizettek, míg az adó aránytalanul nagy részét az amerikai Philip Morrisnak kellene befizetnie.
A bizottsági közlemény szerint a magyar kormány által sávosan kivetett adótételek mindkét esetben súlyosan diszkriminatívak lehetnek a tagállami cégek számára, míg a hazai cégek úgyszólván semmit sem fizettek meg a teherből.
„A Bizottság ebben a szakaszban mindkét ügyben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege – az uniós állami támogatási szabályok megsértésével – szelektív előnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben"
– fogalmaz a közlemény.
A bizottság szerint a magyar kormány ezidáig nem tudta megindokolni, hogy miért van szükség a sávos adókivetésre. A felfüggesztés életbelépésével egy időben vizsgálatot indítanak mindkét adótételről, amelyben
minden érintett fél elmondhatja a véleményét az ügyről
– hangzik a közlemény.
Ami Magyarországot illeti, a jelen esetben alkalmazott felfüggesztő rendelkezéssel az Európai Bizottság már élt egyszer, mégpedig márciusban a reklámadóval szemben.
|
Elżbieta Bieńkowska belső piaci biztos korábban már jelezte az aggályait
Eric Vidal / Reuters |
Azt, hogy az ügyben az Európai Bizottság lépni fog, Elżbieta Bieńkowska belső piaci biztos már jelezte egy Világgazdaságnak adott májusi interjújában.
„A külföldi cégek hátrányosabb megítélésével kapcsolatos panaszok folyamatossá váltak, ami általánosságban rontja az ország megítélését Európában”
– fogalmazott a politikus. (Összefoglalónkat a Brüsszelben kifogásolt magyar adóelképzelésekről itt olvashatják.)
Aggályos az egész trafikrendszer is
A brüsszeli közlemény egy mondatban utal rá, jelenleg is vizsgálják, hogy a dohánytermék-forgalmazásról szóló jogszabályok megfelelnek-e az uniós jognak. Ez minden bizonnyal a nemrégiben elfogadott államosított trafiknagykereskedelmi rendszerről szólhat. A trafikrendszer (és a trafikcsalás) alapját jelentő törvényt 2013 őszén az EU is elfogadta – igaz, akkor hozzátették: folyamatosan figyelni fogják a törvény megvalósulásának a menetét.
Nemrégiben a fideszes kormánytöbbség a dohány-nagykereskedelem államosítását is elfogadta, majd rövidesen pályáztatás nélkül a nagykereskedelmi tevékenység jogát a kormányközeli Continental Zrt. érdekeltsége, a Tabán Trafik és a British American Tobacco (BAT) alkotta konzorcium kapta meg jelképesnek tekinthető összegért. A BAT versenytársai már akkor jelezték, súlyosan versenyjogsértő a nemzeti trafikellátó, mivel a BAT-Continental duó innentől komoly többletinformációkkal és helyzeti előnnyel fog rendelkezni a többi itteni vállalkozással szemben.
