A Quaestor-botrány márciusban robbant ki, a cég első magyarázata szerint azért, mert röviddel az évek alatt elkövetett előtt súlyos visszaélések miatt bedőlt a Buda-Cash, és az emberek tömegesen kezdték visszakövetelni a Quaestornál elhelyezett befektetéseiket. Hamar kiderült azonban, hogy ha volt is befektetői pánik a piacon, a Quaestor bedőlését nem az okozta.
Sokkal inkább az évek óta követett piramisjáték-gyanús kötvény biznisz, amelynek keretében mintegy 150 milliárdnyi, hivatalosan nem is létező kötvényt dobtak piacra.
Vagy ki tudja mennyinek, a rendőrségi nyomozás eredménye erre is választ adhat. Nem mellesleg azt is sikerült elhitetni a vevőkkel, hogy ezek a papírok éppoly biztonságosak, mint bármelyik más, sőt.
Az ügy bűnügyi vonatkozásainál sokkal bonyolultabb és nehezebben követhetők a politikai szálak.
Számos jel utalt arra, hogy már évekkel korábban is voltak nyilvánvaló jelei annak, hogy valami nagyon nincs rendben a Quaestor körül.
A győri ETO-Park beruházással összefüggő hitelezés miatt az MFB még feljelentést is tett, ám azt a gazdasági minisztérium az ügyészség helyett a KEHI-hez továbbította, ahol azt egy darabig vizsgálgatták, majd a hivatal elnöke a nyilvánosság számára nem megismerhető indokkal felfüggesztette a vizsgálatot.
|
Három hétig vártak az előzetes letartóztatással
Szabó Miklós / Népszabadság |
Sokan emiatt politikai indokot sejtettek és sejtetnek még ma is az ügy mögött. Gyanújukat csak megerősítette az a tény, hogy a Quaestor csődje előtti utolsó pillanatban a Külügyminisztériumnak sikerült még egy több milliárdos befektetését visszaszereznie. Ezt mindenki Szijjártó és Tarsoly régi jó viszonyával magyaráztak. Kivéve persze a külügyet, ahol azt közölték, hogy a pénzt azért vették vissza, mert a kormány erre utasította őket. A korábbi „brókerbotrányok" miatt személyesen a miniszterelnök követelte meg, hogy az efféle bizonytalan helyekről a tárcák vonják ki a pénzeiket.
Más kérdés, hogy a Quaestor saját kifizetési szabályait áthágva fizetett a külügynek, majd öncsődöt jelentett.
Ráadásul, miközben a kormány a saját indoklása szerint úgy vélte, hogy a közpénzek nincsenek biztonságban a brókercégeknél, erre nem figyelmeztette az adófizetőket.
Máig tisztázatlan mindebben a pénzügyi felügyelet és az MNB felelőssége.
Nevezetesen az, hogyan nem tűnt fel senkinek az éveken át követett szabálytalanságok sora? Tarsoly még a botrány kirobbanása előtt járt az MNB-ben, és állítólag beszámolt cége súlyos pénzügyi helyzetéről, de a felügyelet embereinek a fejében nem szólalt meg a vészcsengő.
A felügyeleti anomáliák, Tarsoly és a Fidesz, illetve Szijjártó és a Külügy kapcsolatának nyilvánosságra kerülése után már csak hab volt a tortán, hogy a 32 ezer befektetőjét milliárdokkal megkárosító Tarsoly csak jó három héttel a botrány kirobbanása után került előzetesbe. Pedig valószínűleg abban igaza volt a fővárosi főügyészségnek és az MNB illetékeseinek, hogy Tarsoly a botrány kirobbanása után már nem volt abban a helyzetben, hogy bizonyítékokat tüntessen el, s pláne nem, hogy pénzt menekítsen külföldre.
