Az erőmű a Fidesznek kiemelten fontos, már az első Orbán-kormány is támadta, sikertelenül. A kormánypárt vezetői 2010 óta utaltak a valamilyen formában megvalósuló kivásárlására, de míg az RWE eddig semmi jelét nem mutatta annak, hogy megválna az évi tízmilliárdos nagyságrendű nyereséget termelő társaság többségétől, az EnBW már négy éve pultra rakta a különböző országokban meglévő, nem központi szerepű érdekeltségeit, így az erőmű-részesedést is. Mivel ez az Elmű és az ÉMÁSZ kisebbségi csomagjára is vonatkozott, a szándék erős érdeklődést keltett állami berkekben. A két fél közötti titkos tárgyalások nem vezettek eredményre, noha a Fidesz a politikai nyomásgyakorlástól sem riadt meg. Miközben Németh Szilárd rezsibiztos az Elmű-ÉMÁSZ-on igyekezett fogást találni, a párt helyi képviselője 2013-ban a Mátrai Erőmű húszmilliárdos osztalékkifizetésére panaszkodott.
Noha az osztalékpolitika nem változott, az ilyen jellegű kritikák azóta elmaradtak. 2014-ben Németh Lászlóné – még szakminiszterként – békülékenyebb hangon arra célzott, hogy az MVM növelhetné részét a Mátrai Erőműben. Ez tavaly írásos formát is öltött, amikor a magyar állam és az RWE között – alapvetően az Elmű és az ÉMÁSZ egyes vagyonelemeinek kivásárlására – megkötött májusi szándéknyilatkozatban az MVM jelezte az EnBW 22 százalékos Mátrai Erőmű-csomagjának megvásárlási szándékát: ezzel az állami energiacsoport része 48 százalékra nőne. Azóta a témában síri csend honol.
Mint lapunk megírta, az Elmű-ÉMÁSZ-ügylet lényegében lekerült a napirendről: miközben a Miniszterelnökség azt üzeni, hogy az ügylet csupán kormánydöntésre vár, a tárcát vezető Lázár János kérdésünkre a tárgyalások lezárását a távoli jövőben valószínűsítette. Az MVM–EnBW-alku az Elmű-ÉMÁSZ-ügylet árnyékában kissé elsikkadt, de információink szerint a felek dolgavégezetlenül álltak fel a tárgyalóasztaltól.
A helyben bányászott lignitből áramot termelő Mátrai Erőmű a hazai energiarendszer egyik legvitatottabb, ugyanakkor továbbra is jelentős nyereséget termelő egysége. Noha az Orbán-kabinet energiastratégiája kiemelten alapoz a belföldi szénkészletekre, az elöregedő blokkok pótlására irányuló tervet a kormány lefújta. A hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló, de rossz minőségű lignit hasznosítási irányai uniós és környezetvédelmi szempontokból is kérdésesek. Magyarországon az állami paksi atomerőmű után a mátrai egység termeli a legtöbb áramot, ráadásul ára is versenyképes. Így a számvitelileg már leamortizált berendezéseivel továbbra is olajozottan működő erőmű még hosszú évekig örvendeztetheti tulajdonosait milliárdos nyereséggel.
Gigaosztalékot osztottak
Tavaly több mint 11 milliárdos nyereséget ért el a Mátrai Erőmű, amiből tulajdonosai tízmilliárdos osztalék felvételét tervezik – tudta meg lapunk. Az eredményt ismereteink szerint jelentős mértékben emelte az ország legnagyobbjának számító, a telephelyen tavaly különösebb hírverés nélkül átadott napelemes erőművük. Az ez után járó beruházási adókedvezmény ugyanis több mint hárommilliárd forinttal járult hozzá a nyereséghez. A Mátrai Erőműnél értesüléseinket nem kívánták érdemben kommentálni.
