Baráti cégből lesz állami útdíjszedő? – Így oldhatják meg Orbánék a problémát

A kormány unortodox tervet eszelt ki arra, hogyan lehet közbeszerzés nélkül elkölteni az útdíjrendszerre szánt 42 milliárdot, megkerülve az Európai Uniót.

Útdíjtrükköt vet be a kormány: az elektronikus útdíjrendszert közbeszerzés nélkül építenék ki. A több tízmilliárd forintba kerülő beruházás „saját hatáskörben” tartására és ezzel az uniós szabályok kijátszására több forgatókönyv is készült. Köztük olyan is, amelyben a kormányhoz közel álló magyar vállalkozásoknak is juthat szerep.

Orbán Viktor a kormányülés után átsétál a nemrégiben elkészült II. Rákóczi Ferenc Tisza-hídon Vásárosnamény és Gergelyiugornya között. A díjszedést is megoldja házon belül
Vásárosnamény, 2013. január 23. Orbán Viktor miniszterelnök (k) a kihelyezett kormányülés után átsétál a nemrégiben elkészült II. Rákóczi Ferenc Tisza-hídon Vásárosnamény és Gergelyiugornya között 2012. január 23-án. MTI Fotó: Balázs Attila

Jó mulatság volt, köszönjük! – fogalmazott az Állami Autópálya Kezelő (AÁK) Zrt. elektronikus útdíjtenderének sikertelenségét kommentálva a kormány vásárosnaményi kihelyezett ülését követően Orbán Viktor. A miniszterelnök nem arra hegyezte ki mondandóját, hogy a sztrádatársaság közbeszerzése megbukott, hanem sokkal inkább arra: maga az eljárás szerepelt le a kabinetnél. Szerinte még egyszer nem követik el azt a hibát, hogy megversenyeztetik a lehetséges rendszerszállítókat. Azaz, újabb közbeszerzést nem írnak ki. Az állam inkább saját hatáskörben valósítja meg az útdíjrendszert. Hallgatóságának csak amiatt lehetett hiányérzete, hogy nem árulta el: hogyan.

Lapunk értesülései szerint mindenesetre a kihelyezett kormányülésre több, a közbeszerzés kikerülésére módot adó megoldási javaslattal is készültek. Ezek sorában az első a hírek szerint azzal kezdődik, hogy egy (vagy több), a kormányhoz közel álló magyar magánvállalkozás útdíjszedő rendszerek építésére és üzemeltetésére szakosodó leányvállalatot alapít.

Az új cégben az alapító nem lenne egyedül, tulajdonostársnak bevennének legalább két, az útdíjszedésben jártas, és megfelelő liszenszekkel rendelkező külföldi partnert. Utóbbiak közül az egyik a tehergépkocsikra szerelhető fedélzeti berendezések gyártásának, forgalmazásának, a másik a díjszedés ellenőrző rendszereinek építési jogait apportálhatná a vállalkozásba. Amit, ha megalakult, a kormány sietve megvásárolna. Így az államnak máris lenne olyan saját cége, ami saját erőből, saját jogaival és eszközeivel, közbeszerzés nélkül is építhet útdíjrendszert.

Az államosításokban utazó kormány profiljával kevéssé fér össze az a másik forgatókönyv, amely az ÁAK egy alvócégének privatizációjára épít. Ennek lényege, hogy az első Orbán-kormány idejéből megmaradt Kisalföld Zrt. mintegy hatvan százalékát az útdíjszedésben jártas külföldi befektetőknek adnák el. A több tízmilliárdos beruházásban való részvétel lehetőségéért cserébe a többségi tulajdonrészen osztozkodó partnerektől elvárnák, hogy apportként a magyar vállalatba vigyék útdíjszedési liszenszeiket.

A közbeszerzés kikerülését lehetővé tevő cég ilyen módon történő életre hívásának azonban vannak buktatói is. Így például, ha a kormány szabadon akarja kiválasztani a külföldi partnereket, módosítania kell a privatizációs törvényt. Ez ugyanis jelenleg az állami cégek értékesítését pályáztatáshoz köti. Lehet mondani, hogy a kétharmados parlamenti többséggel egy ilyen módosítást nem gond végigvinni, de ehhez, illetve a cégeladást megelőző vagyonértékeléshez egyaránt idő kell. Az útdíjrendszer építésével viszont a kabinet nem akar várni.

Van annyi eszük a magyar mérnököknek, hogy az útdíjszedéshez szükséges műszaki berendezéseket kifejlesszék – erről Orbán Viktor beszélt a kormányszóvivői tájékoztatón. Ami arra utal, a kormányülésen szóba került a kizárólag a hazai tudásbázisra épülő díjszedő infrastruktúra kialakításának lehetősége is. És ami azt illeti, a projekt megvalósítására akadna magyar jelentkező. Ahogy arról lapunkban beszámoltunk, a pécsi Sopia-Net Kft. tavaly bejelentette: partnerével, a Metron Avionicsal kifejlesztette a kilométer alapon számlázó magyar útdíjrendszert. Egy olyan műholdas helyzetmeghatározásra épülő megoldást, amely a külföldi szállítók rendszereire szánt pénz töredékéből, néhány hónap alatt felépíthető. Így, ha a kormány merne bátor lenni, az útdíjtrükkök kiagyalása helyett, próbálkozhatna egy valóban hazai megoldással is.

De lapunk úgy tudja, szerda reggel még létezett egy olyan forgatókönyv is, ami az útdíjrendszer kiépítésének elhalasztásával számolt. Az új céldátum 2014. január 1-e lett volna. Ez a megoldás azonban alighanem elbukott. Orbán Viktor legalábbis azt nyilatkozta: az elektronikus útdíjtól 2013-ban várt 75 milliárd forint bevétel a költségvetési törvénynek megfelelően befolyik majd. Márpedig, ha a miniszterelnök ezt komolyan gondolta, nem hogy fél év, de egyetlen hét halasztást sem engedhet meg a kamionosok sarcolásában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.