Mindezt annak kapcsán tették, hogy miután a Fidesz–KDNP az év elején lesöpörte az asztalról, a szocialisták ismét, ezúttal októberi hatállyal kezdeményezik a lakossági gázár 20, valamint az áram- és a távhőtarifa 10-10 százalékos csökkentését.

Németh Szilárd. Csak a rezsi biztos Kurucz Árpád / Archív

Ezt Tóth Bertalan szocialista honatya jelentette be, akinek pártja már januárban arra hivatkozva hozakodott elő a javaslattal, hogy a tavalyi év utolsó két negyedében megfeleződtek a magyar energiaimport árának alapjául szolgáló nemzetközi olajárak. Akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) többek között azzal utasította el a felvetést, hogy a nemzetközi olajárak jóval kisebb mértékben hatnak a lakossági tarifákra, mint a nemzetközi gázárak. Azt azonban nem fedték fel, hogy akkor utóbbiak miért nem gyűrűznek be. Viszont állították: a most betárolt gáz árhatása az év végétől kezdődően jelentkezhet. Az MSZP most ez utóbbira hivatkozva hozta elő ismét a javaslatát. (A kedvezmény az átlagfelhasználásig járna és ezt a különbséget tartósan meghagynák.)

Az olajárak immáron tartósan a tavalyi szint fele körül járnak. – Ha változatlan lakossági árak mellett ennyivel olcsóbbá vált a gázimport, ki teszi zsebre az így keletkező hasznot? – tette fel a kérdést a képviselő, utalva a MET-re, amely vezetőjén, Garancsi Istvánon át Orbán Viktorhoz közel állónak mondható, offshore-nak látszó cég, amely számára kutatásaik szerint a kormány szabályai éveken át olcsó gázt biztosítottak. – A Gyurcsány-kormány alatt a gázárak háromszorosukra, az áramárak pedig kétszeresükre emelkedtek – állítja a Fidesz közleménye, ám a KSH éves statisztikái 2,3-szoros, illetve 1,4-szeres emelkedést mutatnak, s ez jelentősen alatta marad annak, amennyivel magasabbak lettek az olajárak az adott időszakban. A Bajnai-kabinet ugyan 2009-ben elmulasztotta lekövetni az olajárak beszakadását, s ebben követik őket most Orbánék.

A Fidesz-közlemény az áram- és gázárunk kapcsán elfoglalt helyezéseink terén újfent keveri vagy összemossa az európai országokat és az EU tagállamait, a tényleges és a fizetésekhez viszonyított listákat, valamint a nyereséget és az osztalékot.