Az eredetileg tervezett három helyett csak két évre vezeti be a kormány a bankadót - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Hírszerzőnek adott interjújában. Az államtitkár keretfeltételnek nevezte, hogy a bankok lehetőség szerint ne terheljék tovább a fogyasztókra az adót, és a gazdasági növekedésre a legminimálisabb hatása legyen a pénzintézetek reakciójának.

Már az is eldőlt, hogy mire veti ki a kormány a hitelintézetekre a bankadóként elhíresült extra terhét. Az Index több helyről megerősített információi szerint a bankoknak a 2009. december 31-i mérlegfőösszegük után kellene befizetniük az elvonást. Az adókulcs 0,4-0,5 százalék lehet. A kormány elhatározása szilárd, már meg is szövegezték a normaszöveget.

A Bankszövetség egyelőre nem ismeri a normszöveg pontos tartalmát. Egy nagy probléma azonban a megkérdezett adószakértők szerint máris látszik: egy ilyen szabály szinte biztosan alkotmányellenesnek bizonyulhat. Az ok egyszerű, egy múltbéli állapot, a 2009 végi mérlegfőösszeg alapján vetnék ki az adót, holott maga a törvény csak idén nyáron, legkorábban augusztus közepén, de valószínűbb, hogy szeptember 1-jén lép életbe.

Márpedig visszamenőleg nem lehet adókötelezettséget megállapítani. Ilyen alapon, mondjuk, idén kitalálhatná a kormány, hogy a magánszemélyek 2007-es jövedelmére kivet egy plusz sarcot, amit idén év végéig be is kell fizetni.

A Bankszövetségen belül sem alakult ki konszenzus arról, hogy ha már mindenképpen lesz elvonás, az milyen formában lenne a legelőnyösebb. Az Indexnek több szakértő is azt mondta, hogy a lehetséges megoldások közül egy olyat választott a kormány, amely a hitelezést nehezíti a bankoknak.

Mindenesetre az OTP számára a kedvezőbb változat jöhet így létre, mivel a bankra eső rész a mérlegfőösszeg alapján sokkal kisebb pénz lehet, mintha a nyereség lenne az alapja a számításnak.

A családi adózást érintő kérdésre Cséfalvay Zoltán ugyanakkor azt mondta: "inkább családbarát, mint családi adózás lesz", amelynek részletei novemberben, decemberben válnak ismertté. Az államtitkár számára az ír megoldás a szimpatikus, ahol az adókedvezmény összege emelkedik a gyerekek számával, mert azzal a legkevesebb az adminisztrációs teher, de véleménye szerint végig kell gondolni, melyik modell illeszkedik a magyar adórendszerhez és költségvetéshez.

A kormány második, a nyáron várható akciótervének súlypontja vélhetően a versenyképesség erősítése lesz, de tovább haladnak a bürokratikus és az adminisztratív terhek csökkentésében is - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy az elemzők által sürgetett nagy szerkezeti átalakítások, így az egészségügyi vagy az oktatási rendszer reformja szerepel-e majd a második, illetve további csomagokban, az államtitkár azt mondta: ezek az átalakítások hosszabb időt vesznek igénybe, így hosszabb időt igényel az előkészítésük is.

Megfogalmazása szerint az ilyen átalakításokat akkor célszerű megtenni, amikor a gazdaság tartós növekedési pályán van, ezért előbb ennek feltételeit kell megteremteni, ezt szolgálta a 29 pont is.