Hetvenszázalékos keresetcsökkenéssel kénytelenek az idén szembenézni a Wall Street vezető bankárai – derül ki a Johnson Associates tanácsadó cég friss felméréséből. A fizetések és a jutalmak drasztikus visszafogását egyfelől a hitelválság miatt előállt gyatra üzletmenet, másfelől az amerikai bankrendszert 700 milliárd dolláros segélycsomagjával megmentő Washington – jogos – elvárásai indokolják.

Természetesen az elbocsátási hullám kellős közepén járó bankrendszer egészét érintik a bércsökkentések, csakhogy az említett 70 százaléknál jóval kisebb, 10–45 százalék közötti mértékben. Alan Johnson igazgató szerint a jelek arra mutatnak, hogy 2009-ben tovább mérséklődhetnek a jövedelmek a szektorban – írja a Bloomberg.

Van miből visszavenni. A tavaly még befektetési bankként működő, majd – a csődöt elkerülendő – kereskedelmi bankkonszernné alakuló Goldman Sachs vezetői egy éve még tobzódhattak: Lloyd Blankfein vezérigazgató 2007-es prémiuma 67,9 millió dollárt, azaz nagyjából 13,5 milliárd forintot tett ki, míg a cég két alelnöke, Jon Winkelried és Gary Cohn fejenként 66,9 millió dollárt tehetett a karácsonyfa alá.

A bankházba szeptemberben 10 milliárd dollárral beszálló állam az ilyen szintű pazarlást nem tűri el, s azt az elvet vallja, hogy a jutalmat szigorúan teljesítménnyel arányossá kell tenni. Azaz veszteséges év után ne tartsák a markukat a bankvezérek. Mint ahogy az idén nagyon kevesen lesznek, akik készpénzt látnak majd a borítékban – jegyzi meg Alan Johnson, hozzátéve, hogy legfeljebb részvényjuttatásban reménykedhetnek a cégüket a nyereséges oldalon tartani tudó topmenedzserek. Beosztottjaik közül a fix fizetéssel foglalkoztatottak prémiuma 40-45 százalékkal, a befektetési bankároké 35-45 százalékkal, a brókereké 15-20 százalékkal eshet vissza.

Miután az amerikai bankmentő akcióra fordítandó 700 milliárd dollárt az adófizetők „dobták össze”, nem meglepő, hogy egyre többen kérnek beleszólási jogot a Wall Streeten folyó ügyekbe. Elsősorban a bankvezérek bónuszát pécézték ki maguknak, amit szerintük nem csökkenteni kellene, hanem megszüntetni. A józanabbak szerint ezzel azt kockáztatnák, hogy még a legproduktívabb elmék is elhagynák a vállalatot. A cégnél töltött idő és a teljesítmény függvényében a bónuszok a 80 ezer és 600 ezer dollár közötti alapfizetések többszörösét teszik ki. A tavalyi prémiumlistát vezető Blankfein alapfizetése is csupán 600 ezer dollár.

Hatszáz szakmabéli megkérdezése után az derül ki, hogy a dolgozók 46 százaléka nem lenne hajlandó belemenni abba, hogy az idei prémiumát megkurtítsák. A kifizetési listákat egyébként a napokban állítják össze a Wall Streeten. Bonyolult művelet lehet, ha azt vesszük alapul, hogy a kilenc kisegített bank – köztük az első körös Goldman Sachs, Morgan Stanley és Citigroup – jutalmazási rendszeréről Henry Waxman demokrata szenátor és Andrew Cuomo, New York állam igazságügyi minisztere máig nem kapta meg a kért információkat, ehelyett most a hitelintézetek kéthetes haladékot kértek.

Mire ez lejár, a Merrill Lynch dolgozói talán már el is költötték azt a 6,7 milliárd dollárt, amit az idén tettek félre az év végi jutalmazásra. A Merrill és a Citigroup az év eleje óta veszteséges, míg az államilag kisegített többi banknak a nyeresége folyamatosan zuhan – kivéve a bostoni State Streetet.

Bárhonnan is nézzük, globálisan a bankszektort 690 milliárd dolláros veszteség érte csak az idén, 150 ezer embert kellett elbocsátani. Az amerikai közvélemény szerint a bankvezetőknek kötelességük önmérsékletet tanúsítani, amikor fizetési igényeiket megfogalmazzák. A Johnson Associates azzal nyugtatja az idegeskedő cégvezetőket, hogy a jövedelemcsökkenés csak átmeneti jelenség.

Húsbavágó téma a bónuszok csökkentése a bankároknál