A jelenlegi kormány gazdaságpolitikája megbukott. Kudarc az államadósság elleni harc, kudarc a növekedés helyett recessziót hozó program, kudarc a mélybe zuhant beruházási ráta, kudarc a gyenge árfolyam, s kudarc a foglalkoztatási politika. Ebben összegezte véleményét Bajnai Gordon volt miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató Gazdasági kormányzás csendesülő (?) viharban című konferenciáján.

A kormányzati politikát Bajnai szerint a hozzá nem értés és a zsákmányszerző hatalmi logika mozgatja. Ez tévút, amelyről ha nem sikerül letérni, akkor a magyar gazdaságra hosszú stagnálás vár. A legfontosabb teendőnek a bizalom helyreállítását nevezte Bajnai Gordon, mert a növekedés egyetlen ma még kihasználható forrását, a beruházásokat csak ezen az alapon lehetne élénkíteni. Ha sikerül lendületbe hozni a beruházási tevékenységet, bővülhetne az export, a kivitel nyomán pedig a foglalkoztatás, s ennek révén a fogyasztás. A fogyasztás mellett azonban ösztönözni kell majd a megtakarítást is.

Az uniós tudásgazdasági centrumhoz olyan köz- és felsőoktatási reformra lesz szükség, amely szembe megy az oktatás ma folyó átalakításával. Az állam szerepét is újragondolná Bajnai Gordon, aki újjászervezné a „szétvert és megalázott” közigazgatást, s a törekvő polgárokat támogató, a középosztály esetében konzervatív, a szegények esetében szociáldemokrata állami modellt képzelne el.

Kiegyezést sürgetett Bajnai Gordon, akárcsak megszólalásában Vértes András, a GKI elnöke. A volt miniszterelnök szerint a mély megosztottság is oka annak, hogy Magyarország elvesztegetett tíz évet a gazdasági fejlődésben. Most dől el, tette hozzá, hogy Európa és Magyarország milyen irányba tart, hányféle, hány sebességes unió alakul ki, s ezen belül hazánk melyik csoportba tartozik majd.   

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója beszél a mozgalom kormányzásértékelő nagygyűlésén a Millenárison