Bajban a dán szélturbina-cég

A szélerőművekben utazó Vestast nem segíti ki a dán kormány, pedig szenved a kínai konkurencia nyomásától. A kormány szerint az új megbízást továbbra is az kapja, aki a legjobb ajánlatot adja.

A súlyos anyagi gondokkal küszködő Vestas Wind Systems nem számíthat a dán kormány közvetlen anyagi támogatására, amennyiben a cégóriás mentőövért fordulna hozzá – tette világossá Martin Lidegaard, energetikai miniszter arra hivatkozva, hogy az ellentétes lenne a kormány politikájával.

A világ legnagyobb szélturbinagyártóját egyrészt az új, V112 turbinamodell fejlesztési költségeinek elszállása, az adósságválság miatt visszaeső megrendelések, valamint az olcsón termelő kínai konkurensek megjelenése hozta nehéz helyzetbe. Hogy pénzhez jusson, már eddig is számos, megújuló energiatermeléssel kapcsolatos vállalkozásától kényszerült megválni. Emellett az idén két lépcsőben több mint 3700 dolgozóját bocsátotta el, azaz hatodával csökkentette a létszámot, s ezzel több mint negyedmilliárd euróval mérsékelte kiadásait.

A Vestas nagy reményeket fűz a Mitsubishi Heavy Industries-zal kötendő stratégiai együttműködésre, ám ha mégse tudna megállapodni a japánokkal, akkor már csak egy félmiliárd eurós részvényesi tőkeemelés menthetné meg az összeomlástól. A Vestas árfolyama ennek megfelelően mozog a koppenhágai tőzsdén, a rossz hírek hatására az idén már 52 százalékkal értékelődtek le a vállalat részvényei.

A kurzus 3 százalékot esett, miután kiderült, a kormány a versenysemlegességet sokkal fontosabbnak tartja annál, mint hogy megakadályozza egyik vezető vállalatának összeomlását. Mindez nézőpontjuk átértékelésére késztetheti a befektetőket, akik most azt mérlegelhetik, menyit is ér ebben a formájában a vállalat. Elemzők szerint a megrendelők részéről is kételyek merülhetnek fel a cég stabilitását illetően, egyesek akár el is állhatnak vételi szándékuktól – bár a minőségre nem lehetne panaszuk.

A kormány közvetve segíthetne a Vestason, amennyiben neki adna egy új, ezer megawattos tengeri szélerőműpark építésére szóló megbízást, ám erről egyelőre szó sincs. Martin Lidegaard ezzel kapcsolatban leszögezte: az adófizetők pénzéből finanszírozott beruházásra kiírt pályázaton az nyer, aki a legolcsóbb ajánlatot nyújtja be. Dánia azt tervezi, hogy 2020-ra áramfelhasználásának legalább a felét szélenergiából fedezi. Ehhez még 3300 megawattnyi áramtermelő kapacitást kell kiépítenie, ebből 1800-at szárazföldi, 1500-at tengeri szélerőműparkok „formájában”.

 A szélerőművek fellegvára

Az iparág fellegvárának számító Dániában 25,5 ezer ember foglalkozik a szélenergiával, s az egyik nagy rivális, a német Siemens is ide telepítette leányvállalatát. Az ország ipari exportjának 6,4 százalékát adták tavaly a szélenergiát hasznosító berendezések. A kivitel értéke 8,96 milliárd dollár volt 2011-ben. A Vestas európai exportja 3,3 milliárd dolláros volt a cég teljes, 7,5 milliárdos forgalmából.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.