Bajban a Btel, a tőzsdén jegyzett alternatív távközlési cég

Felfüggesztették a Btel kötvényeinek és részvényeinek forgalmazását a Budapesti Értéktőzsdén. A cég régóta bajban van, hamarosan kiderül, túléli-e a viharokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról értesítette a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a BTel törzsrészvényei, a BTel részvényekre vonatkozó határidős kontraktusok, és a BTEL 2016/A kötvényei tőzsdei forgalmazását november 4-től felfüggeszti. Arra hivatkoztak, hogy a kibocsátó megsértette a rendszeres tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat. A moratórium a BTEL számára előírt tájékoztatás megtörténtéig, de legfeljebb a november 10-i tőzsdezárásig marad érvényben.

 A lépés befektetői körökben nem keltett meglepetést, sokan várták már ezt a fejleményt, hiszen a hírek hónapok óta a cég igen ingatag pénzügyi helyzetéről szóltak. Pedig nem indult rosszul a cég története, amelyet 2006-ban fiatal kecskeméti vállalkozók hoztak létre.

A 2010-et követő három évben rendre csaknem duplázni tudták az árbevételüket, hálózatot és mikrohullámú infrastruktúrát építettek, innovatív fejlesztésekkel rukkoltak elő, miközben előbb kötvényekkel, majd a részvényeikkel is megjelentek a tőzsdén. Fényüket növelte egy-két látványos ügyfél-akvizíció, ám a bennfenntesek már jó ideje figyelmeztetnek: a növekedést könnyű tőzsdei kibocsátásokkal finanszírozni, de életben is kell maradni. Ehhez szigorú pénzügypolitika, jól belőtt költségstruktúra szükséges. Ezt a jelek szerint nem feltétlenül sikerült megvalósítani. 

Az alternatív távközlési cég az elmúlt hónapokban nehéz pénzügyi helyzetbe került, s bár a tulajdonosok ezt próbálták elkendőzni a nyilvánosság előtt, a befektetők tisztán láttak. Ma már világos: a terjeszkedéshez és a működéshez szükséges forrásokat kötvénykibocsátásokkal fedezték, a korábbi lejáratok visszafizetéséhez újabb és újabb kötvénykibocsátásokra volt szükség, miközben hetek óta voltak likviditási problémáik.

A vállalat csak október elején tájékoztatta a befektetőit arról, hogy a Business Telecom Kötvény I. sorozatú papírok egyik lejegyzőjével, azaz a társaság egyik befektetőjével megállapodott arról, hogy később fizeti ki a tőke- és a kamat összegét. Aligha mutat jó, hogy a megállapodás április 16.-án kötötték. Éppen ezért a Budapesti Értéktőzsde meg is büntette a társaságot. Később, egy augusztusi lejáratú sorozattal is voltak visszafizetési problémák, erről Takács Krisztián vezérigazgató úgy nyilatkozott a portfolio.hu-nak:

- Összesen 16 szolgáltatón keresztül történtek a kifizetések, három szolgáltató (ebből egy alapkezelő volt) esetében három nap csúszás történt. Azok az ügyfelek nem azon a héten pénteken, hanem a következő hét keddig kapták meg a pénzüket, összességében azonban minden kötvényt és kamatát kifizettük. 

Ez az erősen mentegetőzés ízű nyilatkozat azonban szintén arra utal, hogy a cégnek napi pénzügyi problémái voltak, amely miatt nem tudott határidőre fizetni. A múlt héten pedig az derült ki, hogy a BTel az egyik kötvénytulajdonost nem tudta kifizetni, és mivel a felek nem tudtak megállapodni, a kötvénytulajdonos felszámolási eljárást is kezdeményezett a BTellel szemben. Az eredeti tartozás 144 millió forint volt, de 14 százalékos kamattal, 8 százalékos késedelmi kamattal és a jogérvényesítési költségekkel 200 millió forint feletti összegről van szó.

Információink szerint ez már a borulás konkrét jele lehet. Különösen, hogy a Btel korábban eladta a Vidanetnek 18 ezer Adsl-ügyfelét. A vállalatnál így mintegy ötvenezer olyan lakossági ügyfél maradt, akik az XPRIME szolgáltatásra fizettek elő, melynek lényege, hogy a felhasználó reklámokat tekint meg, így csökkentve a hozzáférés árát. 

A Btel, bár a sajtót tájékoztatta, befektetői közleményt nem tett közzé arról, hogy az árbevételét jelentősen alakító portfóliótisztítást hajtott végre. (A Vidanet részben a Magyar Telekom tulajdona.) Lapunk több független forrásból úgy tudja, hogy már ez a tranzakció is a Btel pénzügyi gondjai miatt jött létre. Minthogy a hozzánk eljutott információk szerint a Btel tetemes kötelezettséget halmozott fel a Magyar Telekommal szemben, ezügyben többször is megkerestük a céget, ám a Telekom nem nyilatkozott. 

A portfolio szerint a másik, felfüggesztéshez vezető esemény a tegnap bejelentett tőkeemelés lehet, Timur Rahimkulov (annak a családnak a tagja, amelyiknek közel 9 százalékos részesedése van az OTP-ben) ugyanis kötelezettséget vállalt egy összesen 950 millió forint összegű tőkeemelésre, ezért cserébe pedig szinte minden, a vállalat irányításával kapcsolatos jogot (osztalékelsőbbség, a szavazások során vétójog, vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó jog, elővásárlási jog és likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi jog) megkapott.

Forrásaink arra hívták fel a figyelmünket, hogy a Btel korábbi kibocsátásai során az OTP-vel kapcsolatba hozható üzleti köröket emlegették a legnagyobb befektetőnek. Az, hogy most a Rahimkulov család emelt tőkét, ezt a verziót igazolhatja: nem ritka, hogy egy bajban lévő cégnek a nagy befektetői még juttatnak forrásokat annak reményében, hogy helyrebillenthetik a vállalat gazdálkodását, s így nem kell elbukniuk korábbi befektetéseiket. 

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.