Bábolna-ügy: se kár, se mulasztás

Nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt – jogerősen felmentették Tátrai Miklóst.

Nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt – ezzel a szóbeli indoklással mentette fel jogerősen Győri Ítélőtábla a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Mezei Lászlót, a Bábolna Ménesbirtok Kft. vezetőjét és a felbujtóként az ügybe hozott Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját.

Az ügy elsőrendű vádlottja Mezei László volt, a nyomozás pedig Budai Gyula feljelntése nyomán indult, amit még Magosz szövetségi igazgatóként tett Medgyasszay László KDNP-s képviselővel közösen. A két politikus 2009-ben azért tett feljelentést, mert szerintük az államot kár érte, amikor két állami cég, a felszámolás sorsára jutott Bábolna Zrt. és a Bábolna Ménesbirtok Kft. között létrejött megállapodás nyomán a Ménesbirtok a Bábolna Zrt.-nek fizetett 365 millió forintot, miután a felszámolásba kerülő cég bizonyos tevékenységeit átvette. Később Budai nem kevesebbet állított a nyilvánosság előtt, mint hogy a pénz végül Tátrai bankszámláján kötött ki – ez ügyben Tátrai már jogerősen személyiségi jogi pert nyert a volt elszámoltatási kormánybiztos ellen.

Az ügyben tavaly júliusban már felmentette Tátraiékat a Tatabányai Törvényszék, s most Győrben Zólyomi Csilla tanácsa helybenhagyta a döntést, kiemelve: az ügyészség által a vádiratban leírt cselekmények nemhogy kárt nem okoztak, sem az államnak, sem pedig a Bábolna Ménesbirtok Kft.-nek, de kifejezetten a cég érdekét szolgálták, azaz szükségszerűek voltak. A hűtlen kezelés esetében három tényállási elemnek egyszerre, ok-okozati összefüggés mellett kell megállnia ahhoz, hogy a bíróság a bűncselekményt megállapítsa, jelen esetben azonban sem vagyoni hátrány, sem mulasztás, sem pedig szándékosság nem történt, azaz egyetlen tényállási elem sem állt meg.

Az elsőfokú ítéletben Detrői Ferenc bíró az ítélet indoklásában úgy érvelt: nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott.

Annak idején a felszámolásra jutott Bábolna Zrt. bizonyos mezőgazdasági tevékenységeit azért kellett átvennie a Bábolna Ménesbirtok Kft.-nek, hogy egyrészt a termelés ne álljon le, másrészt, hogy uniós pénzektől ne essen el az állami cég. Csakhogy ehhez a cégnek semmilyen tárgyi feltétele nem volt, ezért a felszámolt cégtől szerezte meg azokat, valamint a megfelelő jogokat.

A vád érvelése szerint akkor érte kár az államot, amikor az egyik állami cég ezekért fizetett a másik állami céget felszámoló biztosnak, mondván, az akár ingyen is adhatta volna a jogokat. Más kérdés, hogy őt a csődtörvény kötelezi arra, hogy a hitelezők érdekeit védje, és semmit ne adjon ingyen. A felszámoló a bíróságon is több alkalommal elmondta, hogy ő megfenyegette a Ménesbirtok vezetőjét: ha nincs megállapodás, nemcsak a támogatásoktól üti el, de nem adja neki bérbe azokat az embereket és gépeket sem, akik számára művelhetnék a földeket. Ha leáll a művelés, a Ménesbirtok elesik a betakarítás 1500 millió forintos árbevételétől, tehát óriási pénzügyi kár keletkezik. Vagyis, a védelem álláspontja szerint a Ménesbirtok vezetője helyesen cselekedett: megállapodott a felszámolóval.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.