Az SZDSZ nem támogatja a kormány csomagját

Jelenlegi formájában nem szavazza meg az SZDSZ a kormány intézkedési csomagját. Szerintük most a túlélésre kell játszani, és csak a legfontosabb pár lépést megtenni. A csomag nem az a csomag, amely megmenti az országot az államcsődtől - állítják. A Liberális Gazdasági Konferencia előadói a bajok forrását a nagy, lomha, pazarló, és nem hatékony államban látják.

- A kormány válságcsomagja túl későn jött, és túl kevés. Jelen formájában nem alkalmas arra, hogy komoly kiadáscsökkentést érjen el vele a kabinet, így aztán nem is támogatható – mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a Liberális Gazdasági Konferencián. Szerinte nem adóemeléssel, hanem kiadáscsökkentéssel lehet előre lépni. Az értelmes elképzelések mellé az SZDSZ is oda tud állni. Ehhez azonban az kell, hogy egymás gyűlölete helyett a pártok képesek legyenek a megegyezésre – tette hozzá.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője keményebben fogalmazott, szerinte ugyanis nem az a kérdés, hogy az ellenzék megszavazza-e a kormány programját, hanem, hogy az MSZP oda tud-e állni egy ellenzéki javaslat mellé. Járai Zsigmond, volt jegybankelnök egyszerűbb megoldást javasolt: nem egyeztetni kell, hanem kormányozni.

Csillag István közgazdász, volt gazdasági miniszter szerint 2006-ban még jó lett volna ez a csomag, de most más a helyzet. A kormány tervezett intézkedései nem elegendőek ahhoz, hogy az ország elkerülje az összeomlást, ráadásul hangulatkeltő. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy látja, az a 210 milliárd forintos megtakarítás, amely elérhető, semmi másra nem elegendő, mint a lyukak betömésére. Az adóváltozásokat helyes iránynak tartja, de azok nem segítik a kiadások csökkenését.

Az előadók egyhangúan állították, a tervezett adóváltozásokat év közben végrehajtani lehetetlenség, és nem is szabad. Milyen az az ország, ahol fél évre sem lehet előre látni? A vállalatok az érvényben levő jogszabályok alapján tervezték meg az idei évüket, nem lehet a kormányfő kedve szerint kötélen rángatni mindenkit. Kóka János rámutatott, miközben az adóreform lényege, hogy végül többen fizetnek adót, a kormány tervezett intézkedése ezt nem éri el.

Az szja év közbeni módosítása már csak azért sem kivitelezhető, mert nincsenek hozzá szoftverek. A különadók elvonása virtuális, mert máshol megjelennek. Az áfa növelése erős megtakarításokkal képzelhető el, az SZDSZ csak speciális helyzetben és átmeneti időre tartja támogathatónak az elképzelést. Ami a járulékokat illeti, szerinte maga a kormány sem tudja még, honnan veszi el azt az öt százalékot. Összességében szerinte nem lesz egyszerűsítés, nem csökken a bürokrácia, nem nyúlnak hozzá az iparűzési adóhoz, a vagyonadó sem megfelelő, a jóléti kiadásokból pedig továbbra is a budapesti gazdag polgárok kapják a legtöbbet.

A konferencia szakértőinek egyébként nem kellett sokat gondolkozniuk, amikor azt a kérdést kapták, mit tennének a kormány helyében. Járai Zsigmond szerint fűnyíróval nem lehet kiadást csökkenteni. Ellenben meg lehet szüntetni háttérintézményeket, össze lehet vonni fővárosi kerületeket, sőt, ő bevezetné az egykulcsos adót, vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe utalná a pénzügyi felügyeleti funkciót. Mint volt jegybankelnök, azt is megjegyezte, hogy az MNB-nek jelen körülmények között öntenie kellene a pénzt a piacra. Kóka János közölte, hogy volt olyan év, amikor a központi költségvetés kiadása 350 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet.

Ez szerinte a túlköltekezést mutatja. Ha tehetné, megszüntetné például a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalt és a hozzá hasonló másik száz intézményt. Folytatta: a költségvetést nulla bázison tervezné, a kilencezer közfeladatból kétezret azonnal megszüntetne, privatizálná az állami cégeket, amelyek viszik a pénzt. Csillag István és Palócz Éva feláldoznák a 13. havi nyugdíjat és a közszféra 13. havi illetményét, mintegy 350 milliárd forinttal csökkentenék az állam kiadásait. Utóbbit azért is, hogy visszaálljon a bizalom Magyarország iránt.

Út a válságig

Sehová nem vezet, ha azt szajkózzuk: mi megmondtuk. Ne keressünk bűnbakot – mondta Fodor Gábor, a konferenciát megnyitó beszédében. A 2001-2006 közötti hibás gazdaságpolitika juttatta Magyarországot a tönk szélére. Ebben – tette hozzá – az SZDSZ-nek is szerepe volt. Kóka János szerint szerint ma az egyik legnagyobb baj, hogy nincs konzervatív gazdaságpolitika, a Fidesz ugyanis balról előzi az MSZP-t. „A két nagy párt halálos ölelése mélybe taszítja az országot”- dramatizált.

Csillag István inkább szakmai szempontból közelített a kérdéshez. Amerika és Magyarország helyzetét hasonlította össze, és vezette le, vajon miért nem működnek azok a válságkezelő eszközök, amelyek a tengerentúlon, vagy Nyugat-Európában igen. Oda jutott, hogy ahol erős a demokrácia és védik az adófizetők pénzét, ott most a bankszektor beteg. Ahol gyenge a parlament és fiskális alkoholizmus van, ott az államot fenyegeti a csőd. Szerinte Magyarország csak annak köszönheti, hogy még talpon áll, hogy az EU tagja.

Az elmúlt kormányok ott követték el a hibát, hogy az adófizetők zsebére szövetkeztek, a minimálbér adómentessé tételével például azt sugallták, ne fizess adót, a rokkant nyugdíjak rendszerével pedig azt, hogy ne dolgozz. Magyarul az állam a munkában, a megtakarításban és az adózásban is helyettesíti az egyéneket. Járai Zsigmond szerint inkább évek óta ott követjük el a hibát, hogy az EU25-höz hasonlítjuk magunkat, holott a szomszédos országokkal, a valódi versenytárakkal kellene.

Palócz Éva úgy véli, mielőtt a kormány eldönt egy terápiát, fontos tudnia, honnan indult a baj. Szerinte nem a gazdasági világválság kitörésekor, hanem akkor, amikor 2002-2006 között 8 százalék körül alakult az államháztartás hiánya. Az állam működési kiadásai az utóbbi években nem csökkentek, a bérjellegű kiadások dologiakká változtak. Azt hogy mennyira drága a magyar állam, jelzi: amíg az Európai Unió átlagában az állam működésére a GDP 3,5 százalékát költik, addig Magyarország 5,5 százalékot. A 17,5 százalékos magyar szociális kiadási mutató szinte megegyezik az EU 18 százalékos átlagával, de a régió országai jóval kevesebbet költenek. Hozzátette, azért nem szabad mindenért a fiskális politikát hibáztatni, csupán arról van szó, hogy ezen a területen hamar kiderül a hiba, míg az oktatási vagy az egészségügyi rendszerben elkövetett baklövések esetleg csak 10 év múlva derülnek ki.

Abban mindenki egyetértett, hogy a gyógyuláshoz őszinte kommunikáció kell, és egy lenyugodott, nem össze-vissza kapkodó kormány, amely egyik nap mond valamit, majd másnap annak teljesen ellentmondót lép.

Fodor Gábor és Járai Zsigmond
Fodor Gábor és Járai Zsigmond
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.