A nyugdíjrendszer stabilitása önérték. A jelenlegi hárompilléres nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összességében biztonságosabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményez - jegyzik meg. Hozzáteszik: a pénzügyi intézményrendszer stabilitása alapvető feltétele a kiszámítható gazdasági környezetnek és meghatározó fontosságú a monetáris politika számára.

A három pilléren alapuló nyugdíjrendszer megteremtése a rendszerváltás utáni közpénzügyi politika egyik legnagyobb hatású, előremutató, a társadalom öngondoskodását, az egyén önálló felelősségvállalását erősítő lépése volt - hangsúlyozza a monetáris tanács. Hozzáfűzik: a járulékalapú állami és a tőkefedezeti elven működő magánpénztári nyugdíjrendszer kiegészítik egymást, segítik a kockázatok megosztását, együttesen stabilabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményeznek.

A tőkefedezeti elven alapuló magánnyugdíj-pénztári rendszer képes függetleníteni a nyugdíjkifizetéseket és a rendszer fenntarthatóságát a demográfiai folyamatoktól, így lehetővé teszi, hogy a nyugdíjrendszer az idősek arányának várható növekedése mellett is kiszámítható és stabil maradjon.

Másrészt nagymértékben korlátozza annak a lehetőségét, hogy az állam rövid távú politikai, vagy költségvetési érdekek mentén időről időre változtasson a nyugdíjrendszeren, és így csökkentse a jövőbeli nyugdíjkifizetések biztonságát, kiszámíthatóságát.
A magánnyugdíj-pénztári rendszer kiszámítható működésének veszélyeztetése csökkenti a hosszú távú megtakarításokba vetett bizalmat, az egyéni életpályák kiszámíthatóságát, és erősíti a társadalomnak az állami újraelosztástól való függését.

A nyugdíjrendszer jelentős átalakítása ezért stabilitási kockázatokat jelenthet - szögezik le. Ha pedig az állam a nyugdíj-megtakarításokat a költségvetés hiányának finanszírozására költi el, az növeli az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat és így rontja a gazdaság növekedési kilátásait a testület szerint.

Úgy vélik: a hazai magánnyugdíj-pénztáraknak az elmúlt évtizedben nyújtott hatékonyságát, teljesítményét számos jogos kritika érte. Ezeket a verseny erősítésével célszerű kezelni. A szabályozásnak a magánnyugdíj-pénztári rendszer fenntartása mellett a működési költségek tartós csökkentését, illetve az elmúlt évtized teljesítményéhez képest a portfoliók reálhozamának érdemi emelkedését kell céloznia - írja a monetáris tanács.