Befellegzett a devizahiteleknek
A devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyminisztériumnál. Az MNB által javasolt szabályok hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a gazdaság stabilitása – közölte Simor András jegybankelnök, aki vasárnap Isztanbulból, a Nemzetközi Valutalap és a Világbank közgyűléséről telefonon nyilatkozott az MTI-nek.
Simor András szerint a javasolt szabályozás célja kettős: egyrészt csökkentené azt a sebezhetőséget, amelyet a devizaadósságok növekedése a bankrendszer és az ország számára jelent, másrészt növelné a lakossági hitelfelvevők biztonságát. Az MNB javaslata összhangban van az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank törekvéseivel.
- A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérésében van. Laza hitelfeltételekkel és viszonylag stabilnak tűnő árfolyammal szembesülve ugyanis az emberek hajlamosak lehetnek olyan törlesztési terhet vállalni, amelynek megfizetését a körülmények negatív változásakor – árfolyamingadozások vagy kamatemelkedés esetén – jövedelmükből nehezen vagy egyáltalán nem képesek kigazdálkodni. Mindez nem csak a háztartások fizetőképességét és megélhetését veszélyezteti, hanem jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magas magyar államadósság finanszírozásának költségeit is. A jegybank szakemberei emellett azt tapasztalták, hogy a legfejlettebb kockázatkezelő rendszerrel működő bankok is gyakran túlzott kockázat-vállalásra ösztönzik az ügyfeleket – fejtette ki az MNB elnöke.
A jegybank a szabályozási koncepció mellett hatástanulmányt is készített, amely szerint a javasolt törlesztés-, jövedelem- és hitelfedezetarány-korlátok alkalmazása rövid távon valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de hatására hosszabb távon nem csak a növekedés szerkezete lenne egészségesebb: a javasolt intézkedések a növekedést hosszú távon is javítanák.
Simor András azt is elmondta,hogy korábban a bankokkal próbáltak egyeztetni arról, hogy önkéntesen vállaljanak olyan feltételeket, amelyekkel elérhető ez a cél, de a hitelintézetek nagyon eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Miután a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy a problémát célszerűbb lenne szabályozással megoldani, a jegybank szakemberei is ezt a megoldást javasolják a kormánynak.
A javasolt szabályozás részleteiről szólva a jegybankelnök kiemelte: az egyik fő szempont az, hogy a törlesztés és a jövedelem olyan maximális arányát határozza meg, amely hosszabb távon is garantálja a biztonságos törlesztést. Másrészt szigorú szabályokat ír elő a fedezettség tekintetében. A jelzáloghiteleknél a forintalapú hitelek esetében az ingatlan piaci értékének 70 százaléka lenne a hitel felső határa, míg a devizahiteleknél – kifejezve azt, hogy azoknál nagyobb a kockázat – az euró alapúaknál a piaci érték 54 százaléka, az egyéb devizáknál pedig még ennél is alacsonyabb lenne a folyósítható hitel nagysága.
Az utóbbi időben az is kiderült, hogy a gépjármű-hitelezésben a hosszú futamidők elterjedése jelentősen növeli a hitelek kockázatát. A jegybank javaslata az autóhitelezésnél öt évben határozná meg a hitellejáratának maximális tartamát, hogy a futamidő teljes idejére meglegyen a hitel megfelelő fedezettsége.
E szabályok – főként a forinthitelek esetében – Simor szerint nem jelentenek lényeges szigorítást, a jelenlegi általános gyakorlathoz képest, miután a bankok a pénzügyi válság hatására már maguk is sokat szigorítottak.
Arra a kérdésre, hogy a devizahitelt felvevők az elmúlt években mennyivel jártak jobban, mint a forinthitelt felvevők, Simor András hangsúlyozta: ennek kiszámítása nagyon bonyolult, de ha nem is vesztettek rajta, ez azért volt, mert a jegybank gátat vetett a forint gyengülésének, magasan tartva az alapkamatot. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a devizahitelesek nyereségét azok is fizették, akik nem vettek fel ilyen hitelt.
A jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta: nem akarják betiltani a devizahiteleket, a javasolt szabályozás fő célja az, hogy a devizahiteleknél is megjelenjen a devizahitel felvételének addicionális kockázata.
A rendelettervezet készítésénél a jegybankelnök magyarázata szerint figyelemmel voltak arra, hogy vannak olyanok, akik nagyobb, és vannak akik kisebb hitel felvételére képesek, így azoknál, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, jelentősen nagyobb hitel felvételét tennék lehetővé. A jegybankelnök szerint a hitelfelvevő jövedelemének ellenőrzését a hitelintézetekre és az ügyfelekre kell bízni. – Nem gondolom, hogy a bankoknak az adóbevallást kellene elkérnie az ügyfelektől – hangsúlyozta Simor András, aki szerint azonban főleg a hosszú lejáratú hitelek esetében nagyon fontos, hogy az adósok megfelelő rendszeres jövedelemmel rendelkezzenek. Ez abból a szempontból is pozitív hatású intézkedés lenne, mert hozzájárulna a gazdaság további kifehéredéséhez – tette hozzá.
A bankpiac meglepődött
Derült égből villámcsapásként érte a bankokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétvégi bejelentése, amely szerint a jegybank a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál (PM) a napokban.
"Arra várunk, hogy a PM hivatalból megküldje az MNB devizahitelezésre vonatkozó javaslatait a Magyar Bankszövetségnek, azt követően tudunk véleményt formálni" - mondta az MTI-nek Müller János, a szervezet vezető tanácsadója.
A mérkőzés közben nem lehet módosítani a játékszabályokat - kommentálta az egyik lakossági hitelezésben érdekelt hitelintézet vezetője a kezdeményezést az MTI-nek.
A jegybank kezdeményezése a hétvégén, Simor András isztambuli előadásából derült ki. Az MNB elnöke vasárnap az MTI-nek elmondta: a javasolt szabályozással csökkenteni kívánják a bankrendszer és az ország sebezhetőségét, és növelni a lakossági hitelfelvevők biztonságát.
Az MTI úgy tudja, hogy az MNB pénteken délután küldte át a Pénzügyminisztériumnak az erre vonatkozó anyagot.
A javaslat szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne.
A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitel esetén 35 százalék lenne.
A javaslat a gépjárműhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne.
A tervezett jövedelmi limit Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója szerint ellehetetlenítené a bankok számára a meglévő hitelállomány átstrukturálását, s felerősítené az ügyfelek gondjait, az együttműködő, jó fedezettel rendelkező ügyfelek is csapdába kerülnének.
Már most látható ugyanis, hogy van egy olyan, az átlagosnál kockázatosabb ügyfélkör, amely most még törleszteni tudja hitelét tartalékaiból, annak felélése után azonban ki szeretne majd lépni a szerződéséből. Erre azonban nem lesz majd lehetősége, mert a hitelfelvételi limit megakadályozza az ingatlan eladását, s az új ügyfél hitelfelvételét.
A jövedelmi limit gátat szabhat a lakáskorszerűsítési hiteleknek is, pedig több bank is ezek fellendülését várta a következő időszakban: a lakás fedezetével ugyanis még 4 millióért fel lehetne teljes körűen újítani egy 22 millió forintos ingatlant, ám a jövedelmi limit ezt megakadályozza. Ennek pedig a munkaerőpiacra tovagyűrűző hatása is van - mondták az MTI-nek banki szakértők.
Az MNB elnöke június 23-án jelentette be, hogy a felelős hitelezés erősítéséről, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérsékléséről egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőivel. Simor András azt kérte a bankvezetőktől, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizaalapúakkal szemben.
A javaslatról annyi derült ki akkor, hogy a devizaalapú hitelek feltételeinek szigorítása révén növelné a forinthitelek versenyképességét. Az akkori javaslatok lényegileg megfeleltek a most nyilvánosságra hozott elképzeléseknek. Az MTI banki körökből úgy értesült, hogy a szóbeli egyeztetéseken nem volt napirenden a forinthitelek szabályozása, ezért meglepetésként érte a résztvevőket, hogy az írásbeli javaslat - a szóbeli egyeztetéstől eltérően - a forinthitelekre is kiterjedt.
A bankok akkor úgy vélekedtek, meg kell találni az egyensúlyt, vagyis eleget tenni a kockázati követelményeknek úgy, hogy közben ne üljön le teljesen a hitelezés. A banki szakértők által kidolgozott javaslatot a bankszövetség augusztus elején küldte el az MNB-nek, újabb egyeztetésekre számítva, amelyekre az MTI információi szerint nem érkezett válasz.
