Segítségért kiáltanak a legnagyobb hazai tőzsdei szolgáltatók

A magyar tőkepiac öt legnagyobb szolgáltatója a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és mindezeken fölül a magyar kormány közbenjárását kérik, annak érdekében, hogy a Budapesti Értéktőzsde osztrák tulajdonosa ne vezessen be az új, XETRA kereskedési rendszert.

 A magyar tőkepiac öt legnagyobb szolgáltatója a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és mindezeken fölül a magyar kormány közbenjárását kérik, annak érdekében, hogy a Budapesti Értéktőzsde osztrák tulajdonosa ne vezessen be olyan új kereskedési rendszert – a jelenlegi jól működő MMTS hálózattal párhuzamosan - , amely többletterhet jelentene a hazai szolgáltatóknak, egyszersmind lehetővé teszik, hogy a hazai piacot külföldi cégek lepjék el, ezzel gyengítve pozíciójukat – hangzott el sajtótájékoztatójukon.

A tájékoztatón résztvevő Concorde Értékpapír Zrt., a Erste Befektetési Zrt., Buda-Cash Brókerház, az Equilor és az ING Bank magyarországi fióktelepének vezetői egyaránt levélben fordulnak a hazai pénzpiacot felügyelő és irányító szervekhez – az említetteken túl a nemzetgazdasági miniszterhez is -, hogy járjanak közbe a tervezett új kereskedési rendszer, a XETRA bevezetésének elhalasztásáért. Az ötök ma arról tájékoztattak, hogy holnapra a Budapesti Értéktőzsde igazgatósága olyan, rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen dönthetnek az új kereskedési rendszer bevezetéséről, s ez pedig – véleményük szerint – a magyar tőkepiac elsorvadását okozhatja.

A most megszólaló brókercégek azt szeretnék elérni, hogy december 31-ig tolják ki a döntést. A mégis ez megtörténik a piaci szereplőkre kényszerített, párhuzamosan működő két kereskedési rendszer fölösleges terheket jelentene számukra. Ennek következtében ráadásul akadálytalanul érkezhetnének külföldi társaságok a magyar piacra, ez roppant hátrányosan érintené a hazai vállalatok forgalmát. Ez pedig jó néhány hazai munkahelyet veszélybe sodorna. Az ötök nem értik miért van szükség a BÉT osztrák többségi tulajdonosa részéről erre a lépésre.

Pál Árpád, a Concorde részéről azt is elmondta, hogy mintegy két hete 12 tőzsdetag vállalat aláírásával már egyszer levelet írtak a tőzsde vezetői számára, hogy vegyék le a napirendi pontról a kereskedési rendszert érintő kérdést. Hangsúlyozta: ez a lépés nem csak a tőzsde számára, de a költségvetés számára is negatív hatása lesz, hiszen többi között csökkennek a kereskedés nyomán keletkező, a büdzsé felé befizetendő tételek. Megjegyezte: ez természetesen szól a tőzsdetagokról is, hiszen féltik pozícióikat, a magyar börze újkori húsz éve alatt elért eredményeiket. Ráadásul a közgyűlést úgy tájékoztatták ebben a kérdésben piaci konszenzus van, amiről egyáltalán nincs szó – hangsúlyozta Pál Árpád.

A helyzet már csak azért is visszás, mert az ismert, hogy külföldi szolgáltatók be tudnának jutni a magyar piacra, arról viszont nincs információik a hazai befektetési szolgáltatóknak, hogy a BÉT fő tulajdonosának holdudvarába tartozó másik három piacot. A bécsit, a ljubljanait és a prágait a magyar cégek hogyan tudnák elérni – hangoztatta Pál Árpád.

Katona Zsolt, az ING Bank magyarországi fióktelepének ügyvezető igazgatója szerint az időzítés is szerencsétlen. A válság miatt a hazai szolgáltatók forgalma és bevételei jelentősen visszaestek, arról nem is beszélve, hogy a banki különadók miatt a helyzetük, amúgy is romlott.

Ráadásul hónapok óta ismert, hogy a Deutsche Börse és a New York Stock Exchange-Euronext egyesülésével a világ legnagyobb tőzsdéje jön létre. Az fúzió után hónapokon belül kiderül, hogy mely kereskedési rendszer, rendszerek lesznek globálisan az irányadóak. Ebben pedig a jelek szerint nem az az irányvonal lesz, amit a BÉT osztrák tulajdonosai szeretnének, azaz nem a XETRA „alapon” fut majd a kereskedés. E szerint a BÉT által most bevezetni kívánt rendszert nagyon hamar, akár két év múlva ismét le kell cserélni.

Hogy mennyibe kerülhet az új rendszer bevezetése Szécsényi Bálint, az Equlior vezérigazgatója nem tudta megmondani. Erre – mint megjegyezte – többször tettek fel kérdéseket a tőzsde felé, ám érdemi válaszokat nem kaptak, csupán annyit: azok nem lesznek jelentőse.

Arra a kérdésre: ha nem találnak meghallgatásra, akkor ismét szóba kerülhet-e egy „ellentőzsde” életre hívásra Pál Árpád úgy válaszolt: mi a magyar tőzsde mellett tesszük le a voksunkat. Amennyiben azonban nem veszik figyelembe szavainkat, akkor a régi terveket is le lehet porolni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.