Az IMF szerint időt húz a kormány

A Nemzetközi Valutaalap központjában, Washingtonban is úgy látják, a török kártyát akarja kijátszani a magyar kabinet. Szakértők szerint valóban fennállhat az a helyzet, hogy Orbánék végül nem szorulnak a hitelre, de ehhez a jelenleginél is sokkal kompromisszumképesebbnek kell lenniük.

Nemcsak hazai közgazdászok látják úgy, hogy a magyar kormány reális opcióként tekint a hitelmegállapodás elkerülésére, a Nemzetközi Valutaalapnál is ezen a véleményen lehetnek. Árulkodó volt Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter múlt pénteki nyilatkozata, amelyet az MTI közölt. Ebben a hiteltárgyalásokért felelős kormánytag úgy fogalmazott, hogy "a magyar kormány elkötelezett, ezt világossá tettük az elmúlt időszakban, Magyarország nem húzza az időt, nem játszik török kártyát". Majd hozzátette: "Ahogy itt, Washingtonban fogalmaznak".

Ez egyértelmű utalás volt arra, hogy nemcsak a magyar gazdasági életben, de az IMF központjában is úgy vélekednek, a magyar kormány nem törekszik mindenáron a megállapodásra. Fellegi nyilatkozatából kiolvasható, hogy a valutaalap képviselői nem rejtették véka alá ebbéli meggyőződésüket a múlt heti megbeszéléseken (amelyek célja egyébként nem a hiteltárgyalások elkezdése volt, inkább afféle puhatolózásnak szánták azt az asztalnál ülő felek a szándékokat illetően).

Az IMF belső ügyeit jól ismerő forrásunk nemrégiben hasonlóan értékelte a magyar kormány hozzáállását: szerinte „nem úgy tűnik, hogy nagyon meg akarnának állapodni”. A forrásunk szerint az IMF akár két héten belül kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni, csak a magyar kabineten múlik, ez mikor történhet meg. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a minap azt mondta, ő már „két hónapja” a tárgyalóasztalnál ülve várja az IMF és az unió illetékeseit, de ők nem jönnek.

A kormány köreiben valóban van egyfajta reménykedés, hogy az idő majd megoldja az ország gondjait, és a kedvezőbbre forduló gazdasági klíma olcsóbbá teheti a finanszírozást. Ezzel együtt nem tekintenek úgy a megállapodásra, mint sorscsapásra, és változatlanul úgy kalkulálnak, hogy nyár elején megszülethet a szerződés. Az elemzők azonban egyre szkeptikusabbak, mivel egy sor, a hitelnyújtók által a megállapodás feltételéül szabott ügyben nem közelednek az álláspontok, így a jegybanktörvény, illetve az adózás egyes kérdései akadályozzák a tárgyalások megkezdését.

– Addig van szükség a megállapodásra, amíg a kormány nem teljesíti a cserébe kért feltételeket, ám ha ezek megvalósulnak, már nem is biztos, hogy kell megállapodás – mondta lapunknak Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter tehát ebben egyetért Csaba Lászlóval, aki az Indexnek adott interjút.

Oszkó szerint tagadhatatlanul kedvezőbb most a piaci környezet, mint volt pár hónapja: akkoriban úgy tűnt, egy racionális kormányzati gazdaságpolitikai fordulat önmagában nem lenne elegendő a hitelmegállapodás elkerüléséhez, de ma már más a helyzet. Arra figyelmeztet azonban a szakértő, hogy a kedvezőbb piaci hangulat mögül hiányzik néhány fundamentális tényező, úgymint a tartós konjunktúra feltételei.

– A legfontosabb kérdésekre az előttünk álló néhány hónapban választ kapunk, április közepéig le kell adni a konvergenciajelentést, júniusig pedig a kohéziós alapok felfüggesztésével összefüggésben van lehetősége a kormánynak bemutatni egy elfogadható gazdaságpolitikai programot. Ha ezek kielégítőek lesznek az unió számára, az IMF-hitel ügye is más megvilágításba kerülhet – állítja Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, aki tagja Orbán Viktor 11 közgazdászból álló, rendszertelenül összehívott tanácsadó testületének. A szakértő (aki Csaba Lászlóval ellentétben nem kapott meghívást a néhány szakértő jelenlétében a miniszterelnöknél a közelmúltban tartott, nyilvánosságot nem kapott szűk körű megbeszélésre, s amire Csaba az interjúban utalt), szerint ha sikerül eloszlatni Brüsszel, illetve a piacok kételyeit, akkor – tekintettel a nagy devizatartalékra, a pozitív szaldójú folyó fizetési mérlegre – Magyarország hátrébb kerülhet a problémás országok Brüsszel által vezetett listáján. Ez esetben pedig a piacról is finanszírozni lehet az államadósságot. S nem is túl drágán: a 8 százalékos jelenlegi hozam 2-3 százalékos reálkamatot tartalmaz, ennél néhány eurózóna-tagország kedvezőtlenebb feltételekkel jut csak hitelhez. Korábban a jegybank illetékesei figyelmeztettek arra, hogy ilyen hozamszinteken nem finanszírozható tartósan a gazdaság: erre azt mondta Bod Péter Ákos, hogy ehhez valóban legalább 2-3 százalékos növekedésre lenne szükség, amire idén esély sincs, de egy középtávú kibocsátás megítélése során nem szabad kizárólag a jelenlegi növekedésre hagyatkozni.

Nem szabad ugyanakkor elfelejtkezni arról – tette mindehhez hozzá a szakértő –, hogy a javuló piaci klíma bármikor megfordulhat, az olajár elszállhat, az iráni helyzet sem ad okot a megnyugvásra. Ezért változatlanul úgy gondolja, az országnak szüksége lenne egy biztonsági védőhálóra, amit a hitel jelentene.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.