Az egész EU-ban januárban átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek a  fogyasztói árak, és 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly  januárban, a decemberi, 2,2 százalékos tizenkét havi drágulás után.  A tizenkét havi infláció a legkisebb volt 1999. július óta.

Az elemzők előzőleg 1,4 százalékos éves összehasonlítású  inflációt vártak januárróA legnagyobb havi csökkenés Cipruson volt, 2,3 százalékos, a  legnagyobb havi drágulás Litvániában, 2,6 százalékos. Tizenkét havi  összehasonlításban még sehol sem csökkentek a fogyasztói árak az  átlag szintjén, a legnagyobb emelkedés Lettországban volt, 9,7  százalékos, a legkisebb adat, stagnáló árakról tavaly januárhoz  képest, Luxemburgból érkezett.

Előzőleg, decemberben az 1,6 százalékos tizenkét havi infláció  is már két és féléves mélységi rekord volt az euróövezetben, miután  novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös  statisztika 1997-es kezdete óta, 2,1 százalékra éves  összehasonlításban. A decemberi tizenkét havi infláció már elmaradt  az Európai Központi Bank (EKB) tizenkét hónapra legföljebb 2  százalékos, folyamatos céljától. Előzőleg az euróövezeti ütem  utoljára 2007. augusztusban volt az EKB célja alatt.

Az irányzatot előre jelezte a német infláció alakulása: ott a  tizenkét havi infláció januárban mind a hazai, mind az EU-szabvány  szerint számolva 0,9 százalékra, majdnem ötéves mélypontra csökkent  a decemberi 1,1 százalékról. Németországban már novemberben az EKB  riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az  októberi 2,5 százalékról EU-szabvány szerint számolva, miután 2007.  áprilistól makacsul a 2 százalékos riadóküszöb fölött volt.

Az adatok is megerősítik, hogy az EKB folytathatja a  kamatcsökkentést a gazdaság támogatása végett, ezt a bank vezetői  rendre jósolják is, március elejére. Ha a kőolaj ára a mostani  szinten marad, rövidesen 1 százalék alá is enyhülhet a tizenkét havi  infláció az euróövezetben, mondják elemzők. Ez úgyszólván kötelezővé  is teszi a pénzügypolitikai enyhítést az EKB számára, hiszen a  legföljebb 2 százalék alulnézetből is kötelező célja, amennyiben az  árstabilitás a fenntartható gazdasági növekedés egyik feltétele.

Legutóbb január közepén az EKB fél százalékponttal 2,0  százalékra csökkentette alapkamatát, a kéthetes refinanszírozási  kamatminimumát. Utoljára 2003. júniustól 2005. december elejéig volt  2,0 százalékon az EKB irányadó kamata, és annál alacsonyabb soha nem  volt az euró 1999. januári bevezetése óta.

Az EKB októberben kezdte az enyhítést, 4,25 százalékról. Az infláció lassulása már nem csak a külső hatásokat - a kőolaj  és az élelmiszerek nagy árveszteségét - jelzi, hanem az általános  gazdasági visszaesést, a belső kereslethiányt is tükrözni.
Két vagy több egymást követő negyedéves visszaesés után a  tavalyi negyedik negyedév végén recesszióban volt az EU-ban már  Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Portugália, Magyarország,  Észtország, Olaszország, Spanyolország, Lettország és Svédország,  és, főleg a német eredmények miatt, az euróövezet egésze is az átlag  szintjén.

Még csak egy negyedévi - a negyedik negyedévi - negyedéves  visszaesése alapján recesszió felé tartott a belga, a francia, a  cseh, az osztrák, a litván gazdaság.

Az Európai Bizottság januárban 0,9 százalékos átlagos  GDP-növekedést becsült az euróövezetben tavalyról, idénre 1,9  százalékos visszaesést, jövőre 0,4 százalékos növekedést jósolt.  Később a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,0 százalékra becsülte az  euróövezetben idén várható átlagos GDP-csökkenést, és 0,2 százalékra  tartja csak a jövőre lehetséges növekedést.

Kapcsolódó cikkek: Egymillió egy bevándorlóért | Van-e verseny az óceán felett? | Rekord alacsony infláció az euróövezetben | Az euróövezetben 0,6 százalékos mélypontra lassult az infláció márciusban | Példátlan: recesszióban az EU