A Buszesz árbevétele annak ellenére emelkedik majd számottevő mértékben, hogy a válság hatásait a cég is megérezte, az  alapanyagok ugyanis jelentősen drágultak. Jól fogytak a nagy áruházláncok saját márkás termékei, amelyeknek a cég az egyik fő gyártója. A bevétel növekedés pedig egyértelműen a cég fő tevékenységét jelentő üdítőital, ezen belül is az energiaitalok belföldi eladásának emelkedéséből származik. A cég exportja ugyanis a kivitel finanszírozási gondjai miatt tavaly mintegy a felére esett vissza. Ez az összes árbevételen belül 2008-ban még 18 százalékot képviselt, ám a múlt évben csak 10 százalék körül mozgott.

A cég éves szinten mintegy 50 millió doboz energiaitalt gyárt - ez a magyar fogyasztás mintegy a fele -, ebből pedig 6 millió dobozt tesznek ki a Buszesz saját termelésű energiaitalai. Az árbevétel mintegy 75 százaléka az az üdítőital, a fennmaradó hányad pedig az ecet értékesítésből származik.

A cég anyavállalata, az Aquarius Aqua Kft. albertirsai üzemében a Buszesz Zrt. árbevételével nagyságrendileg egyező árbevételt produkált tavaly az ásványvizek előállításával. Ez a múlt évben mintegy 330 millió litert tett ki. Így az Aquarius adta a magyar ásványvíz-előállítás mintegy harmadát.

Zentai László vezérigazgató elmondta azt is, hogy a Buszesz Zrt. termék-előállításának egy részét várhatóan már a jövő év második felében áthelyezi Albertirsára, ahol egy új gyártósort helyeznek üzembe. A beruházás értéke 1 milliárd forint körül lesz.

A vezérigazgató szerint ahhoz, hogy a magyar cégek versenyképesek legyenek külföldön, mentesíteni kellene a magyar üdítőitalokat és ásványvizeket a termékdíj fizetési kötelezettség alól, amely mintegy 10 százalékos többletköltséget jelent a környező országok termékeivel szemben. Szerinte a környezetvédelmi problémákat ma már inkább egy általánosan, és mindenkire egyaránt kötelező betétdíj bevezetésével lehetne orvosolni. Javasolta azt is, hogy a közepes cégek számára is legyen elérhető olyan exporthitel biztosítás, amely lehetővé teszi a külföldi eladások finanszírozhatóságát.

Zentai László úgy véli: a lakossági vásárlóerő Magyarországon csak 2010 második felében kezd el majd némileg növekedni. Ekkor lendülhet fel csekély mértékben az élelmiszerek iránti kereslet.

Saját piaci szegmensének helyzetét ugyanakkor kedvezőbben ítéli meg: az üdítőital fogyasztása az idén sem csökken, sőt kis mértékben emelkedik Magyarországon.