Résztelekbe menő pontos adatokat egyelőre nem közölt az MNV vezetője, mondván, hogy a konkrétumokat először  az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt kívánják ismertetni. Annyit azonban megjegyzett, hogy a teljes vagyonból  mintegy 38 ezer milliárdot  tesznek ki az épületek, építmények, 2-2 ezer milliárd pedig a társaságokban lévő vagyon, valamint a mintegy kétmillió hektár földterület, ami az ország területének körülbelül húsz százaléka - utóbbi pontosan 14405 aranykorona.

A 42 ezer milliárd forint csaknem két évnyi GDP-nek felel meg, ám azt, hogy ez nemzetközi összevetésben sok vagy kevés, nem tudni, mivel az MNV nem készített nemzetközi összevetést.

Hozzátette, hogy hatalmas összegről van szó, ám ennek nagyon nagy részével nehéz lenne mit kezdeni. Az összesítésben ugyanis például a mintegy négyezer kilométer hosszú vasúti sínpályák is szerepelnek. Kifejtette a vagyonkataszter informális lesz, azaz nem válik hivatalossá, még akkor sem, ha a gazdasági bizottság is szentesíti. Ennek elsősorban az az oka, hogy számos alkalmommal a nyilvántartásba került ingatlanok esetében az adattartalom a működtetők jelentése alapján kerül be.

Ebben lehetnek változások, esetleg hibák is. Ráadásul ahhoz, hogy ez hivatalos legyen, az összes ingatlan esetében egy vagyonfelmérést is el kellene végezni, amit viszont senki sem fizetne meg, mivel ez hatalmas összeg lenne. Ráadásul sok esetben a pontos értéket sem lehet meghatározni. Ilyen például az Parlament épülete, amit ugyan fel lehetne becsültetni egy ingatlanszakértővel, ám nem sok haszna lenne, hiszen a országház nem forgalomképes. De arra kitért, hogy a Volántársaságok mintegy 80 milliárd forinton szerepelnek a vagyonban saját tőkéjük alapján.

A rendszerben viszont meghatározták annak rendjét, hogy milyen viszonyítási tényezők alapján kerüljenek a vagyonelemek a rendszerbe. Az épületek esetében például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő közhiteles nyilvántartrása alapján dolgoztak.

A állam kezében azonban vannak olyan tulajdonok is, amelyek meglehetősen kis tételek. Ilyenek jellemzően akkor szállnak az államra, ha valaki örökös nélkül hal meg. Ezek értékesítése jelenleg igencsak nehézkes, ezért próbálnak a kormánynál lobbizni, hogy ezeket lehetőség legyen - akár intereneten keresztüli árverésen - értékesíteni. Tátrai Miklós hozzátette egyébként, hogy jelenleg a magyar állam közgyűjteményében mintegy 4,4 tétel szerepel.

A beszélgetésen Tátrai Miklós kitért arra, hogy a Nemzeti Földalap, aktuális hasznosítási tervét a közelmúltban elfogadták. Ennek egyik elsődleges célje, hogy az állami földek ne maradjanak parlagon, de a földért-életjáradék programot is ebből kell finanszírozni. Utóbbi költsége idén mintegy 12 milliárd forint. A tervek szerint haszonbérleti szerződésekből mintegy 4 milliárd forint, míg értékesítésből körülbelül 9 milliárd folyik majd be - ehhez mintegy 20 ezer hektárt kell piacra dobni. Ez ugyan egy milliárddal több, mint a cél, ám a fennmaradó összegből a program folyamatos működéséhez földvásárlásokat finanszírozzák majd. 

A vezérigazgató hozzátette, hogy az elmúlt évben elszaporodtak azok az esetek, amikor a földeladásról már megállapodtak, a szerződés is elkészült, ám a bank nem folyósította a vételhez szükséges forrásokat. Ezért most több ilyen szerződés is áll. Aligha kétséges sajnos, hogy a gazdasági válság miatt ilyen esetek idén is lesznek. A program működtetéséhez viszont szükség van a bevételekre. Ezért nagyon valószínű, hogy az idén a tervezettnél több földet kell majd meghirdetni, hogy a szükséges pénz meglegyen.