Tavaly december 30-tól lett a főként a szegedi önkormányzat tulajdonában lévő Cserepes Sori Piac Kft. ügyvezetője Rácz Attila. A harmincas évei elején álló férfi, aki korábban Botka László szocialista polgármester kampányaiban dolgozott, a Városkép és Piac Kft. igazgatóhelyettese is. Ezt az állását megtartva nevezték ki a Cserepes Sori Piac Kft. igazgatójává.
A kereskedők sérelmezték, hogy sokaknak a köszönését sem fogadja. Rácz Attila ezt cáfolja. Mindenkivel beszél, de nagyon elfoglalt, ezért időpontot kell kérni a titkárnőjétől.
A kereskedők szerint január 17-én az ügyvezető világosan megígérte, hogy nem változtat a viszonyokon, és nem bocsát el senkit. Ehhez képest február végére kirúgta az összes takarítót, és egy kivételével valamennyi biztonsági őrt. Március 3-án pedig új díjszabási tervezetet osztott ki. Rácz Attila szerint ő nem is ígérhetett változatlanságot, hiszen a cég munkáját javítani jött oda.
|
Már több mint 3500-an írták alá a tiltakozó íveket
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A kereskedők szerint átlag 57 százalékkal magasabbak lennének a díjak. Az árusításból élő munkanélküliek és a lomizók forgalma egyszerűen nem bírja el az emelést. A kereskedők képviselői, Hamza János, Váczi Tibor és Váczi Zoltán szerint a saját használt holmijuk árusításáért ezentúl 500 forint helyett 1100-at kérnek az erre rászorulóktól, az eddig ingyenes parkolóért a forgalmas szombati napon 200 forintot kell fizetni.
Ez nagyon megdrágítja a vásárlást, elűzi a lomizókat, ezért
nem a piac fejlesztését szolgálja, ahogyan Rácz Attila állítja, hanem éppen a leépítését, hogy eladhassák
– vélik a kereskedők. A Cserepes sori piac ugyanis nagyméretű telken van. Számos multinacionális áruházlánc telepedett le a közelben, de a terület csokos lakóparknak is kiválóan alkalmas lenne, ha a városnak sikerülne innen politikai veszteség nélkül kiszorítani a szegényeit. Rácz Attila szerint nem lehetne eladni a telket, mert uniós támogatással épült pavilonok is vannak rajta. Ez azonban a teljes területnek csak egy kis része.
Az ügyvezető vitatja, hogy 57 százalékos lenne az átlagos bérletidíj-emelés. Szerinte nincs is valódi díjemelés, csak a korábban személyre szabottan megállapított díjakat egységesítették. Ezenkívül kötelezővé tették az áfát, de ez a nettó díjak értékét nem érinti.
Amikor megemlítem neki, hogy az áfa bevezetése az áfatörvény szerint az ő döntésükön múlott, nem lett volna kötelező, azzal érvel, hogy minden piacon szednek áfát. Ám a szegedi „szegénypiacon" egészen idáig nem szedtek, és ezután sem lenne muszáj, mert a cég most is nyereséges – vetem ellen. A kereskedők többsége alanyi áfamentes, mert 6 millió forint alatti az éves forgalma. Így ők nem tudják visszaigényelni az áfát, az önkormányzat meg kénytelen azt befizetni a költségvetésbe.
Rácz Attila szerint igenis vissza tudják igényelni;
sok szolgáltatást vesznek igénybe, amire áfát kell fizetniük. A biztonsági őröket és a takarítókat azért bocsátotta el, mert túl sok volt a bérük a járulékokkal együtt. Magáncégek dolgoznak helyettük, olcsóbban. Ők nem fizetnek járulékot az emberek után? – kérdezem. Rácz Attila szerint ők a céggel állnak kapcsolatban – az pedig saját hatáskörben intézi ügyeit. A magáncégek közül meghívásos pályázaton választottak. Ő igenis fejleszteni akar, asztalokat hozatni, felfestetni a parkolót – ellentétben az előző ügyvezetővel, aki szaunát és fitnesztermet építtetett „saját hatáskörben" a piacra. A kereskedők szerint ez aprópénz – az igazgató szerint egyáltalán nem. Bizonyos összeghatárig ő választhat a jelentkezők között, azon felül pályáztatni kell.
A díjemelés ellen tiltakozó íveket eddig több mint 3500-an írták alá. Szombaton demonstrációt tartanak a kereskedők és a szegény vásárlók, féltve a területüket és az olcsó portékát. Rácz Attila szerint április 1. után kell majd megnézni, hogy a többség igenis kifizeti az egységes elvek alapján megállapított új díjat.
