|
| fotó: BRITTA PEDERSEN / AFP |
A fuvarozó szakma Fuvarlevél című szaklapja arra következtet, hogy az évi egymilliárdos keretből gazdálkodó, akár 800 ezer forintos bírság kiszabására jogosult új egység létrehozása egy folyamat része: az Uber kiszorításáért folytatott harc jegyében tavasszal megszülettek azok a jogszabályok, amelyek sokat szigorítottak a személyszállítás feltételein, illetve bővítették a szabálysértések büntethetőségét is, lehetőséget adva például a rendszám levéltelére.
„A csoport egyik nem titkolt célja, hogy ki tudják vonni a forgalomból az engedély nélküli személyszállítást végzőket. Eredetileg ez volt az Uber ellen irányuló cél, de azért ne gondoljuk, hogy a társaság kivonulásával nincs több engedély nélküli személyszállító vállalkozás az országban"
– írja a Fuvarlevél. A lap emlékeztet a szaktárca állásfoglalására, amely szerint „ma Magyarországon személyszállítási szolgáltatást vagy taxis, vagy személyautós személyszállító engedéllyel lehet végezni. Ebbe minden olyan szállítás beletartozik, melynek során a sofőr pénzt fogad el az utas szállításáért. Az NFM szerint beletartozik az is, amikor az utas csak részlegesen járul hozzá az útiköltségekhez, azaz megosztják a benzinpénzt az utazók. Az NFM szerint a fenti két, engedéllyel rendelkező típuson kívül személygépkocsival kizárólag szívességi alapon, minden juttatás nélkül lehet utast szállítani."
Úgy vélik, az állam most hadat üzen a klasszikus telekocsizásnak is. „A telekocsi lényege, hogy az egy időben, egy irányba utazók megosztják egymással az útiköltséget. A telekocsizásra is létrejött már több internetes szolgáltatás. Ezeken az alkalmazásokon keresztül az utas is jelezheti, ha valamilyen úticéllal kocsit keres, és az autótulajdonosok is jelezhetik, ha van szabad férőhely az autójukban. A szolgáltatások évek óta népszerűek és nagy látogatottsággal működnek" írják.
A Fuvarlevél cikke szerint korábban létezett egy hallgatólagos megállapodás: a NAV nem büntette, nem piszkálta a telekocsis cégeket, amíg a telekocsis sofőrök betartottak bizonyos szabályokat. „A telekocsizást a feketén végzett fuvarozástól például az különböztette meg, hogy van-e a sofőrnek valóban dolga a célállomáson, vagy csak az utasok szállítása miatt indult-e útnak. A döntő tényező pedig a bevétel: ha az utasok által fizetett díj valóban csak hozzájárulás az útiköltséghez, akkor az telekocsi. De ha az utasok által összeadott összeg magasabb a várható útiköltség rájuk eső részénél, az már üzleti vállalkozás, haszonszerzési céllal. Egyes telekocsis társaságok korlátozták is ezért a díjakat" - áll a cikkben, amely szerint nagyjából 18 forint/km-ig fogadták el valódi telekocsiként a díjszabást.
Most viszont a magán- illetve üzleti üzleti célú használat elkülönítése helyett a kormány inkább azt a megoldást választotta, hogy teljesen törvényen kívül helyezi a telekocsizást. „Ez egyszerűbb megoldás lesz, mert nem kell mérlegelni: aki pénzt fogad el az útért és nincs engedélye, az szabálysértő, és meg kell büntetni. Könnyen lehet, hogy ezzel a furkósbot-megoldással egy újabb közösségi megosztáson alapuló és évek óta jól működő szolgáltatás alól sikerül kihúzni a talajt."
Az ügy kapcsán megkereste lapunkat Prácser Attila, az egyik telekocsi-szervező cég ügyvezetője. Szerinte a kormány valódi célja nem a telekocsizás ellehetetlenítése, hanem a hatékonyabb ellenőrzés, és a tiszta viszonyok kikényszerítése, és a klasszikus telekocsizók nem tartoznak a hivatásosan, profitszerzés célból személyt szállítók közé (akiket a hatóságnak ellenőriznie kell). - Egyetértek azzal, hogy a szabályozás nem különbözteti meg kellő egyértelműséggel a telekocsizást az üzletszerű személyszállítástól, jó lenne ha külföldi példák alapján nálunk is lenne egy világos határvonal. Az üzletszerűség kitétele egyértelműen megjelenik a szabályozásban, és az eddigi tapasztalataink alapján a hátósági ellenőrzéseknél mindig az volt a cél, hogy az üzletszerűséget vizsgálják, nem pedig az, hogy a valódi telekocsizást ellehetetlenítsék – fogalmazott.
