Az oroszokat sejtik a Mol mögött
Több publicista és energetikai szakértő úgy véli, hogy az érdeklődés mögött az orosz Roszatom áll, amely ezt a kerülő utat választotta a közép-európai terjeszkedéséhez, miután az olaszok állítólag nem voltak hajlandóak tárgyalni velük. A pozsonyi Sme szerint az ajánlat valójában Vlagyimir Putyin forgatókönyvének egyik része.
– Orbán Viktor a Déli áramlat földgázvezeték megépítésének szorgalmazásával valójában Moszkva érdekeit követi. Ráadásul az oroszok érdeklődnek a horvát INA tulajdonrésze iránt, amelyet a Mol birtokol, s ha ezt az ügyletet sikerül nyélbe ütniük, akkor rátehetik a kezüket az Adria kőolajvezetékre is, amellyel Szlovákia az eddigi orosz szállítások alternatívájaként azámol. Tehát a csütörtöki ajánlat országunk számára sok kockázatot rejt magában – vélekedett Pavol Morvay, az ismert politikai elemző.
Világi Oszkár határozottan cáfolta ezeket a feltételezéseket. Elmondása szerint az ötlet a pozsonyi cég menedzsmentjében merült fel, ezután tárgyaltak az MVM vezetőivel, akik támogatták elképzeléseiket. – Legfontosabb szempont megvetni a lábunkat, majd pedig meghatározó szerepet betölteni a Magyarországtól délre levő árampiacon. Ebben a folyamatban a paksi erőművet működtető MVM fontos szerepet tölthet be. Ha pedig felépül az újabb magyarországi atomerőmű, és teljes kapacitással működik majd a szlovákiai Mohi mind a négy reaktora, akkor számos szinergikus hatással számolhatnánk – közölte a Slovnaft vezérigazgatója.
Karel Hirman viszont úgy véli: a közös pozsonyi és budapesti vételi szándékot csak lebegtetik, mert valójában a mohi atomerőmű jelenlegi állapotával kapcsolatos információkhoz szeretnének jutni, amelyeket Pakson hasznosítanának. Ezt jelezheti Világi Oszkárnak az a nyilatkozata is, miszerint a vételi ár meghatározása előtt szeretnének a dél-szlovákiai létesítményben műszaki felmérést végezni – mutatott rá a pozsonyi energetikai szakértő. Jozef Badida gazdasági elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a bősi vízerőművel kapcsolatos, rendkívül összetett szlovák-magyar vita lényegesen megnehezítheti a tervezett alkut.
Más akadályokat emleget Peter Kazimír szlovák pénzügyminiszter, aki rámutatott: még mindig nem sikerült rendezni a tíz évvel ezelőtt végrehajtott privatizáció valamennyi vitatott részletét, főleg az olaszok 200 millió eurós tartozásának ügyét, amelyet azonban ők jogtalannak tartanak. Robert Fico kormányfő szeptemberben kijelentette: ha a cseh CEZ lesz a többségi tulajdonos, akkor a kisebbségi csomag birtokosaként kormányának nem lesz ellenvetése. Más esetekben igyekeznének legalább 51 százalékos többségi tulajdont szerezni, a szükséges pénzt a Slovak Telekomban levő, 49 százalékos tulajdonrészük tervezett eladásából teremtenék elő.
Luca D´Agnese, az SE igazgatója a Hospodárske noviny pozsonyi gazdasági napilapnak megerősítette: idáig három érdeklődőt tartottak számon, éspedig a cseh CEZ állami többségű társaságot, továbbá az EPH holdingot, valamint a kínai CNCC-t. Közölte azt is, hogy november végéig várják a további ajánlatokat. Pozsonyi szakértők rámutatnak, hogy az ENEL adóssága már meghaladja 40 milliár eurót, emiatt sürgősen szeretnék eladni szlovákiai és romániai üzletrészüket.
Cseh és szlovákiai lapok egybehangzó véleménye alapján Pozsonyban a befejezetlen mohi erőmű okozhatja a legtöbb gondot. A CEZ és az EPH főleg emiatt nem döntött végérvényesen, hogy beszállnak-e a versenybe. A dél-szlovákiai Lévához (Levice) és a magyar határhoz közeli erőmű első két, VVER 440/V213 tipusú reaktorát még 1982-ben kezdték építeni, de pénzhiány miatt kilenc évvel később leállították, majd 1995-ben folytatták.
Az első két blokkot 1998-ban, illetve 2000-ben indították be. A másik kettőt 2,78 milliárd eurós ráfordítással jövőre, illetve 2016 végére kellett volna üzembe helyezni, ám az olaszok jelentős csúszásban vannak, miközben a költségek már csaknem ötmilliárdra rúgnak. Kora ősszel az Enel hét és fél éves futamidőre 870 millió eurós hitelt vett fel az orosz Sberbanktól.
A késést és a megnövekedett költségeket azzal indokolták, hogy a tavalyi, fukusimai földrengést követő súlyos nukleáris üzemzavarok miatt az eredeti terveket módosítani kellett, s további korszerű biztonsági berendezések alkalmazása is elengedhetetlenné vált. A jelentős csúszás és a megnövekedett költség aligha indokolható ezzel. Az igazság az, hogy az olaszoknak nincs kellő tapasztalatuk ilyen nagy beruházás kivitelezésében – nyilatkozta nemrég a szlovák kormányfő a kisebbségi tulajdonost képviselő kabinetje nevében.
