Az oroszokat sejtik a Mol mögött

A szlovák lapok az orosz Roszatomot sejtik a Szlovák Villamos Művek többségére pályázó magyar páros, az állami MVM és a Mol mögött. A Fico-kormány is jobban örülne, ha az egyebek mellett a mohi atom- és a bősi vízerőművet tulajdonló társaságot inkább a cseh CEZ szerezné meg.
A pénteki szlovákiai újságok is kiemelt helyen tudósítanak arról, hogy a magyar állami MVM Magyar Villamos Művek és a Mol tulajdonába tartozó pozsonyi Slovnaft petrokémiai nagyvállalat nem kötelező érvényű ajánlatot tett a Szlovák Villamos Művek (SE) 66 százalékos részvénycsomagjára, amely jelenleg az olasz Enel tulajdonában van.

Több publicista és energetikai szakértő úgy véli, hogy az érdeklődés mögött az orosz Roszatom áll, amely ezt a kerülő utat választotta a közép-európai terjeszkedéséhez, miután az olaszok állítólag nem voltak hajlandóak tárgyalni velük. A pozsonyi Sme szerint az ajánlat valójában Vlagyimir Putyin forgatókönyvének egyik része.

– Orbán Viktor a Déli áramlat földgázvezeték megépítésének szorgalmazásával valójában Moszkva érdekeit követi. Ráadásul az oroszok érdeklődnek a horvát INA tulajdonrésze iránt, amelyet a Mol birtokol, s ha ezt az ügyletet sikerül nyélbe ütniük, akkor rátehetik a kezüket az Adria kőolajvezetékre is, amellyel Szlovákia az eddigi orosz szállítások alternatívájaként azámol. Tehát a csütörtöki ajánlat országunk számára sok kockázatot rejt magában – vélekedett Pavol Morvay, az ismert politikai elemző.

Világi Oszkár határozottan cáfolta ezeket a feltételezéseket. Elmondása szerint az ötlet a pozsonyi cég menedzsmentjében merült fel, ezután tárgyaltak az MVM vezetőivel, akik támogatták elképzeléseiket. – Legfontosabb szempont megvetni a lábunkat, majd pedig meghatározó szerepet betölteni a Magyarországtól délre levő árampiacon. Ebben a folyamatban a paksi erőművet működtető MVM fontos szerepet tölthet be. Ha pedig felépül az újabb magyarországi atomerőmű, és teljes kapacitással működik majd a szlovákiai Mohi mind a négy reaktora, akkor számos szinergikus hatással számolhatnánk – közölte a Slovnaft vezérigazgatója.

Karel Hirman viszont úgy véli: a közös pozsonyi és budapesti vételi szándékot csak lebegtetik, mert valójában a mohi atomerőmű jelenlegi állapotával kapcsolatos információkhoz szeretnének jutni, amelyeket Pakson hasznosítanának. Ezt jelezheti Világi Oszkárnak az a nyilatkozata is, miszerint a vételi ár meghatározása előtt szeretnének a dél-szlovákiai létesítményben műszaki felmérést végezni – mutatott rá a pozsonyi energetikai szakértő. Jozef Badida gazdasági elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a bősi vízerőművel kapcsolatos, rendkívül összetett szlovák-magyar vita lényegesen megnehezítheti a tervezett alkut.

Más akadályokat emleget Peter Kazimír szlovák pénzügyminiszter, aki rámutatott: még mindig nem sikerült rendezni a tíz évvel ezelőtt végrehajtott privatizáció valamennyi vitatott részletét, főleg az olaszok 200 millió eurós tartozásának ügyét, amelyet azonban ők jogtalannak tartanak. Robert Fico kormányfő szeptemberben kijelentette: ha a cseh CEZ lesz a többségi tulajdonos, akkor a kisebbségi csomag birtokosaként kormányának nem lesz ellenvetése. Más esetekben igyekeznének legalább 51 százalékos többségi tulajdont szerezni, a szükséges pénzt a Slovak Telekomban levő, 49 százalékos tulajdonrészük tervezett eladásából teremtenék elő.

Luca D´Agnese, az SE igazgatója a Hospodárske noviny pozsonyi gazdasági napilapnak megerősítette: idáig három érdeklődőt tartottak számon, éspedig a cseh CEZ állami többségű társaságot, továbbá az EPH holdingot, valamint a kínai CNCC-t. Közölte azt is, hogy november végéig várják a további ajánlatokat. Pozsonyi szakértők rámutatnak, hogy az ENEL adóssága már meghaladja 40 milliár eurót, emiatt sürgősen szeretnék eladni szlovákiai és romániai üzletrészüket.

Cseh és szlovákiai lapok egybehangzó véleménye alapján Pozsonyban a befejezetlen mohi erőmű okozhatja a legtöbb gondot. A CEZ és az EPH főleg emiatt nem döntött végérvényesen, hogy beszállnak-e a versenybe. A dél-szlovákiai Lévához (Levice) és a magyar határhoz közeli erőmű első két, VVER 440/V213 tipusú reaktorát még 1982-ben kezdték építeni, de pénzhiány miatt kilenc évvel később leállították, majd 1995-ben folytatták.

Az első két blokkot 1998-ban, illetve 2000-ben indították be. A másik kettőt 2,78 milliárd eurós ráfordítással jövőre, illetve 2016 végére kellett volna üzembe helyezni, ám az olaszok jelentős csúszásban vannak, miközben a költségek már csaknem ötmilliárdra rúgnak. Kora ősszel az Enel hét és fél éves futamidőre 870 millió eurós hitelt vett fel az orosz Sberbanktól.

A késést és a megnövekedett költségeket azzal indokolták, hogy a tavalyi, fukusimai földrengést követő súlyos nukleáris üzemzavarok miatt az eredeti terveket módosítani kellett, s további korszerű biztonsági berendezések alkalmazása is elengedhetetlenné vált. A jelentős csúszás és a megnövekedett költség aligha indokolható ezzel. Az igazság az, hogy az olaszoknak nincs kellő tapasztalatuk ilyen nagy beruházás kivitelezésében – nyilatkozta nemrég a szlovák kormányfő a kisebbségi tulajdonost képviselő kabinetje nevében.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.