Szó sincs arról, hogy átok lenne az orosz gázimport, ahogyan az mára erősen beivódott a köztudatba. Sem európai, sem távolabbi forrásból nemigen lehet a mostaninál kedvezőbb feltételekkel kielégíteni a földrész, így a hazai gázigényeket sem, ilyen törekvést sem a gázárak, sem az ellátásbiztonság nem indokol – derül ki a Világgazdaság mai számában közölt interjúból.

- Hibás dolog a politikai események alapján erőltetetten meggyőzni a közvéleményt arról, hogy ellátásbiztonsági problémák lehetnek, majd szintén nem túl reális megoldások felvázolásával megnyugtatni a lakosságot – hangsúlyozza a cikkben Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: probléma persze van, csakhogy egészen más természetű. Ez pedig az, hogy néhány éve folyamatosan romlik a forint/dollár árfolyam, és e téren a GKI Energiakutató várakozásai szerint 2020-ig nem is igen lesz kedvező változás. Az árfolyam alakulása viszont egyre jobban drágítja az importot.

A helyzetet tárgyilagosan szemlélve megállapítható, hogy érdemben aligha rendeződnek át Európa – és benne Magyarország – gázpiaci kapcsolatai Oroszországgal, amely tavaly is hatalmas, 160 milliárd köbméter földgázt adott el a földrészen. Az import átalakítására ugyanis nem kínálnak komoly lehetőséget sem a belső adottságok, sem a földrészen kívüli beszerzési források.

Annak kicsi az esélye, hogy idáig eljusson a valóban olcsóbb, norvég gáz és a Déli Áramlaton várt gáz sem ígérkezik a mostaninál sokkal olcsóbbnak, hiszen a jelenleginél hosszabb, és kacskaringós vezetéken érkezik majd, ami pedig növeli a költségeket. Mellesleg ez is orosz gáz lenne.

Annak meg még kisebb az esélye, hogy távolról, cseppfolyós formában hozott gázzal elégítsük ki a hazai igényeket. A terméket már eleve megdrágítja a cseppfolyosítás, majd a visszagázneműsítés, és egyelőre hiányoznak az európai exporthoz szükséges amerikai, és a cseppfolyós gázt fogadó kapacitások is a térségünkben.