galéria megtekintése

Az Orbán-kormány segít, ezrével szűnnek meg a kisboltok

13 komment


Batka Zoltán

Az elmúlt öt évben csaknem minden kiskereskedelmet érintő döntést a családi vállalkozások védelmével indokolt a kormány. Ezek szerint végre dübörög a belső piac, robog a gazdaság – a statisztikák szerint mégis egyre kevesebb lesz a kisboltokból.

A gazdasági válság idejére jellemző rekordokat döntöget a magyar kiskereskedelmi hálózat leépülése: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén

fél év alatt 2327 üzlettel lett kevesebb a piacon. Közel 500 élelmiszerbolt, összességében több mint 1800 iparcikküzlet – ezen belül mintegy félezer ruházati bolt – tűnt el a palettáról.

A számok tanúsága szerint elsősorban a vidéken lakók mondhattak búcsút a – főként kisvárosokban és községekben gyakori – „mindenes" élelmiszer-vegyesboltoknak, míg az inkább a városokban jellemző, egy-egy termékkörre specializálódott üzletek megőrizték a pozíciójukat.

 

A KSH adataiból kiolvasható leépülésnek van egy különös sajátossága:

a boltok éppen azóta mondanak csődöt vagy zárnak be egymás után, amióta – a kormány szerint legalábbis – végre jobbra fordult a kiskereskedelmi ágazat sorsa.

A statisztikai hivatal adatai szerint a hazai belső fogyasztás 2013 közepén ívelt fel, és azóta is robbanásszerű, a kilencvenes években tapasztalt bővülést produkálja – igaz, mint azt többször megírtuk, nem kizárható, hogy az időközben a dohányboltokban és a kiskereskedelmi egységekben bevezetett online kasszák adatai torzítják el a hivatalos mutatókat.

Érdekes tendencia, hogy a visszaesés éveiben mindvégig kitartó üzlethálózat vállalkozói éppen a felívelés időszakában kezdték mind nagyobb számban bedobni a törülközőt. Az üzletek száma a 2013 eleji 142 ezer körüli számról rohamosan csökkenni kezdett. Mára összesen 10 876 bolt és áruház tűnt el, azaz

a teljes hazai kiskereskedelmi hálózat 7,6 százaléka.

A Blokkk.com kiskereskedelmi szakportál arra is felhívja a figyelmet, hogy 80 százalékban a legfeljebb pár üzlettel rendelkező vállalkozások húzták le a rolót, és néhány év alatt 59-cel nőtt az olyan települések száma, ahol már semmiféle bolt nem működik.

Egy a még nyitva lévő kisboltok közül
Egy a még nyitva lévő kisboltok közül
Szabó Bernadett / Népszabadság/archív

Nehéz eldönteni, hogy a hálózat leépülése a kormány döntései miatt vagy annak ellenére történt – mondta lapunknak egy elemző. A pláza­stop és a multikra kivetett különadók – ha közvetve is – a kisboltok szerepét erősíthették volna ­például úgy, hogy feltartóztatják a nagy, ezen belül is főként a német láncok – a Lidl, az Aldi vagy a ­Penny – terjeszkedését.

Ugyanakkor az ágazat szereplői – köztük a Világgazdaság minap rendezett kiskereskedelmi konferenciájának egyik kerekasztal-beszélgetésén részt vevő vállalkozók is – egyetértettek abban, hogy

a kisboltokra súlyos csapást mért a trafikrendszer bevezetése.

A boltokból eltűnt a kistelepüléseken gyakran a bevétel akár 30 százalékát is hozó dohányáru, és komoly érvágás volt az online kasszák kötelező megvásárlása is. Főként a trafikrendszer bevezetésének hatása szembetűnő: miután 2013 júliusában működni kezdtek a nem­zeti dohányboltok, hirtelen 1200 vegyesbolt tűnt el a piacról. Ez 2014-ben folytatódott, és a jelek szerint 2015-ben is kitart.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.