Úgy tűnik, ez már a Matyi-cégeket finanszírozó bankoknak sem egyszerű feladat: tavaly a legnagyobb finanszírozó OTP ahhoz a feltételhez kötötte volna az egyik hitele megújítását, hogy teljesen átvilágítja a meglehetősen bonyolult céghálózatot. Erre azonban Matyi nemet mondott, mert szerinte az átvilágítók valójában a Csányi-féle tulajdonszerzés előtt egyengették volna a talajt. Ezt követően a sajtóban az Alexandra tulajdonosa Lázár Jánost megszégyenítő lendülettel uzsorásozta és oligarcházta a bankelnököt.
Matyi szerint Csányi Sándor „alattomos módon” az Alexandra-hálózatra vagy annak ingatlanvagyonára próbálja rátenni a kezét. Míg Csányi hallgatott az ügyben, a Matyi-féle cégbirodalom partnereinek mindebből annyi világos, hogy az OTP – vagyis az egyik legnagyobb finanszírozó – kiszállóban van a társaság mögül. A finanszírozó kiszállása pedig akár likviditási gondokhoz is vezethet, hacsak nem lép a helyébe másik bank.
A legnagyobb üzletláncokat immár sorra keresik meg az Alexandra-csoport könyves beszállítói, hogy inkább közvetlenül velük kössenek szerződést. Nem óhajtják eddigi kintlevőségeiket újabb tételekkel szaporítani az Alexandránál, egyelőre azonban Matyi Dezsővel sem rúgják össze a port, s erre jó okuk van.
Az Alexandra mára túl nagyra nőtt ahhoz, hogy csak úgy megbukjon –jellemezte a helyzetet az egyik hipermarketes ügyfele. A piacon nyílt titok, hogy a Matyi-cégbirodalom évek óta nagy adósságállományt görget maga előtt, a bankok mellett milliárdokkal tartozik a beszállítóinak is, ám eddig ezt mindenki elviselte.
|
Gyorsan nőtt a cégcsoport, most viszont törhetik a fejüket
M. Schmidt János |
– Két okból éri meg vele üzletelni – vázolták az egyik könyvkiadónál. – Egyrészt Matyi Dezső afféle régi vágású üzletember, aki ha megállapodott a partnereivel, azt mindig betartotta. Előbb vagy utóbb, illetve részben vagy egészben, de fizetett. Forrásaink szerint pontosan ezzel magyarázható az, hogy a milliárdos kintlevőségek gazdái nem indítottak egyetlen jogi eljárást sem a cégbirodalom vállalkozásai ellen annak érdekében, hogy pénzükhöz jussanak. A kiadók ráadásul joggal tarthatnak attól is, hogy ha a piacvezető Alexandra lehúzza a rolót, akkor jószerivel a teljes magyar könyvkereskedelem a Libri ölébe hullik, a domináns piaci szerep minden előnyével, számukra pedig minden hátrányával. Ez súlyos problémát jelentene a független kiadóknak.
Tény, hogy a válság előtti időszakra az Alexandra jócskán elhúzott a vetélytársai mellett: a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) elérhető adatokból kiderül, hogy míg 2008 körül a Libri 14 üzletet tudott nyitni, az Alexandra 39 üzlettel bővítette a hálózatát. Bár Matyi Dezső arra építette a hálózatfejlesztését, hogy rendre több üzletet nyitott, mint amennyit adott pillanatban elbírt a piac, azonban így elsőként tudott megjelenni a jó helyeken – a rosszul menő boltokat viszont irgalmatlanul bezárta.
A stratégia kifizetődőnek tűnt: a Pécsi Direkt Kft. részesedése, amely a 2000-es évek első felében még 10-15 százalék körüli volt, 2008 táján már mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi piacon 20 százalék fölé nőtt, jócskán lekörözve a Librit és a többi kisebb versenytársat a nagyjából 60 milliárd forintos könyvpiacon. Az Alexandra-csoport üzleti kapcsolatai gyakorlatilag az összes, 1500 körüli kiadóra kiterjednek, 20-30 kiadóval pedig kizárólagos partnerségi szerződése van.
A cégbírósági mérlegadatok már nem ilyen fényesek: úgy tűnik, mintha az Alexandra-birodalom kiépülését – hasonlóan például a hipermarketekhez – részben a beszállítók finanszírozták volna. A cégbirodalom vállalkozásainak mérlegeiben böngészve kirívóan nagynak látszik az évek óta meglévő tartozások mértéke.
A Matyi Dezső körül található ötven cégből nagyjából 30 vállalkozás folytat érdemi gazdasági tevékenységet. A cégek összesített kötelezettségállománya meghaladta a 19 milliárdot, miközben valamivel több, mint 21 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. Nagyjából ugyanez a leosztás – a forgalomarányos adósság magas szintje – érvényesül a cégbirodalom zászlóshajójának számító Pécsi Direkt Kft.-nél: a 15 milliárdos értékesítéshez 10 milliárdos kötelezettségállomány „társul”, ebből négymilliárdos beszállítói tartozást tol maga előtt a Pécsi Direkt Kft.
A konkurens cégek mérlegadatait böngészve úgy látszik, hogy az Alexandra a tartozások halmozásában is kimagaslik a mezőnyből. A Libri Könyvkereskedelmi Kft.-nek például 2012-ben 7,8 milliárd forintos forgalom mellett mindössze 671 millió forint tartozása volt, ugyanígy a Librivel tavaly egyesült, a Spéder–Nobilis-duó érdekeltségébe tartozó Bookline cégénél, a Shopline-webáruház Nyrt.-nél 2012-ben 4,1 milliárdos áruforgalomra esett 745 millió forintnyi tartozás.
Matyi Dezső túlnőtte magát, és már évek óta előremenekült – vázolta fel a helyzetet az egyik kiskereskedelmi lánc beszerzője, aki kapcsolatot tart az Alexandrával. Ehhez a kereskedő és a beszállító kiadók szimbiózisa mellett a bankok segítségére volt szükség: a pénzintézetek – OTP, Unicredit, Erste, Commerzbank – hitelei biztosították a napi működéshez szükséges likviditást és a terjeszkedéshez szükséges tőkét.
Pontosan ezért keltett a beszállítói körökben jókora riadalmat nemrégiben, amikor híre ment, hogy az OTP nem újította meg az Alexandra-csoport kölcsönét. Az okokról a bankok a banktitokra hivatkozva nem nyilatkozhatnak, hacsak meg nem kapják ehhez a felmentést ügyfelüktől. Matyi Dezső azonban maga ismertette a helyzetet. Csányit lenyúlási szándékkal vádoló nyilatkozataiból az is kiderül: a bank nemfizetés miatt mondta fel a szerződését, miközben ő – illetve cége – „jogtalanul beszedett pénzek” miatt nem törlesztett. Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalkozó devizahitelt vehetett fel, s az árfolyam-elszámolásban lehet vitája a bankkal, erre hivatkozva nem fizeti a részleteket.
Annyi biztosnak tűnik a történetből, hogy a Pécsi Direkt Kft.-nek jókora, 10,2 milliárdos tartozásállománya volt 2012 végén, ebből 2,2 milliárd forint hosszú és 2,9 milliárd rövid lejáratú bankhitel volt. Ezzel szemben 6,7 milliárdos jegyzett tőke állt. Az is problémás lehet továbbá a bankokkal folytatott tárgyalásokon, hogy 2012-ben a Pécsi Direkt Kft. nagy hirtelen 1,18 milliárdért kivásárolta saját 23 százalékos üzletrészét az addigi többségi tulajdonos, a Washingtonban bejegyzett Rainbow Publishing LLC-től.
Egy ilyen, az üzleti életben nem szokatlan tranzakcióról a hitelező éppenséggel azt is feltételezheti, hogy az adós cégtől egy offshore jellegű vállalkozáshoz vándorolt egy nagyobb összeg. Matyi Dezsőt többször kerestük, hogy az ügyletekkel kapcsolatos kérdéseinket feltegyük, ám ő nem reagált megkereséseinkre.
