Az IKEA prospektusát, amelyet a cégnél inkább magazinként definiálnak, Svédországban állították össze – tudtuk meg a bútorkereskedő cég kommunikációs részlegétől. A magazin készítői tizenhárom élethelyzetet mutatnak be, ezek közül az egyik a menekült családoké, amelyek gyermekeikkel együtt voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat. – Ugyanaz a szellemiség vezérelte az IKEA-t, mint a többi tizenkét történet elkészítésekor: különféle emberek eltérő élethelyzetét akarta bemutatni – tudatta Varga-Nagy Eszter, az IKEA Magyarország PR-vezetője a Népszabadsággal.
– Nem az a feladatunk, hogy politikai döntéseket minősítsünk, hanem az, hogy fejlesztéseinkkel az emberek életét segítsük, lakjanak bárhol, és éljenek bármilyen körülmények között. Feladatunk, hogy olyan lakberendezési és fenntartható technológiákkal álljunk elő, amelyek útmutatásként szolgálnak a menekültügy kezelésében, és amelyek hosszú távon segítik a rászorulók ellátását – fejtette ki Varga-Nagy, hozzátéve: a menekülteket korábban is támogatta már a cég. Jótékonysági alapítványuk saját fejlesztésű, műanyag alkatrészekből készült, napelemmel felszerelt átmeneti szállásokat adott azoknak a családoknak, amelyeknek háború vagy természeti katasztrófa következtében kellett elhagyniuk otthonaikat. A vállalat a menekültek között több százezer eszközt osztott szét, s támogatja a gyermekek oktatását is a menekülttáborokban.
A multicég akciója idehaza messze nem kockázatmentes. Bár a prospektus nemzetközi kiadvány, annak üzenete legalábbis ellentétes az Orbán-kormány retorikájával, amely a menekülteket jobbára terroristának és potenciális veszélyforrásnak láttatja. Ugyanakkor az IKEA nem tart attól, hogy emiatt bármilyen retorzió érné idehaza.
A kereskedelmi cégek közül mindeddig csak kevesen vették a bátorságot, hogy nyilvánosan ellentmondjanak a kormánynak. Mindenesetre közéjük tartozott a Spar előző vezetője, Feiner Péter, aki egy 2010-es interjúban „agyrémnek” minősítette a kormány akkor bejelentett különadóját. Szavának külön nyomatékot adott, hogy a menedzser az idő tájt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke is volt, így összegzését az ágazat véleményeként is lehetett értelmezni. A cég alkalmazottai akkoriban azt beszélték: már az interjú megjelenésének másnapján egymásnak adták a kilincset az adóhivatal, majd a fogyasztóvédelem munkatársai, s az osztrák kereskedő heteken át tartó hatósági vizsgálatoknak nézett elébe. S bár a Sparnál ezután már tartózkodtak a kiszólásoktól, a cég enélkül is a politika célkeresztjébe került. Amikor Brüsszel felfüggesztette az élelmiszer-felügyeleti díj néven újra kivetett kiskereskedelmi különadót, a kormány részéről Lázár János és Giró-Szász András azzal vádolta meg a Spart, hogy Brüsszelben „árulkodott” a kormányra. Egy Kormányinfón pedig azzal revolverezték a céget, hogy – viszonzásul – más módon, de kétszer annyit kell majd fizetnie.
A hízelgés sem mindig nyereséges
Csúnyán visszaüthet, ha egy nagy cég politizál, de igaz ez a kormányt támogató akciókra is. A CBA két meghatározó embere, Baldauf László és Lázár Vilmos például többször nyilvánosan is kiállt Orbán Viktor és a Fidesz mellett – például az áruház reklámújságjának beköszöntőjében –, majd körlevélben ajánlotta dolgozói figyelmébe a békemenetet. Baldauf lapunknak azt mondta: tudta, hogy a több ezer tagból álló CBA-hálózatban sem mindenki követi az ő politikai meggyőződését. Hogy rontott-e a cég imázsán a „kormánypárti üzletlánc” kategória, nem tudni, sokan mindenesetre ezzel magyarázták, hogy a hálózat legnagyobb és legmodernebb üzleteinek számító Prímáinak cégéréből kikerült a CBA rövidítés. Fodor Attila kommunikációs igazgató érdeklődésünkre hangsúlyozta: a cégvezetők magánemberként nyilvánítottak véleményt, a CBA, mint cég nem kíván politikailag állást foglalni.
A legtöbb vállalat egyébként igyekszik semlegesnek mutatni magát a külvilág felé, ugyanakkor – 2010 óta – sajátos, kettős játékot játszanak a világcégek. A színfalak mögött ugyanis, mégpedig Brüsszelben az anyavállalatok kőkeményen lobbiznak Orbánék sokszor önkényes, piackorlátozó döntéseivel szemben. Mindazonáltal a leányvállalatok idehaza alapvetően keresik a politika kegyeit. A kormánypárti sajtóban rendre támadott Tesco például a Századvégtől rendelt tanulmányokat saját „piaci lábnyomának” felmérésére, és az Auchannál is kiemelt helyen árulják Mészáros Lőrinc kormánypárti oligarcha lisztjét. A Lidl a közelmúltig rendszeresen hirdetett egy Simicska Lajos érdekkörébe sorolt cégnél, a Penny Market pedig a felcsúti Pancho Aréna egyik nagy támogatójaként is megjelent a nyilvánosság előtt.
Nem engednek a zsarolásnak
Több mint ötszáz jogi eljárást akasztottak az orosz IKEA nyakába – írta a Kommerszant-Dengi orosz gazdasági hetilap. Az IKEA szerint arról van szó, hogy a hatóságok megpróbálnak „illegális módszerekkel” pénzt kizsarolni a cégcsoport zsebéből. Az ellenszélbe került vállalkozás rendre szenvedi el a komolyabbnál-komolyabb veszteségeket: a napokban például egy szmolenszki bíróság döntött úgy, hogy 507 millió rubelt – 2,1 milliárd forintot – kell fizetniük a szentpétervári áruház áramellátását biztosító Konsztantyin Ponomarev nevű orosz üzletembernek.Bár a prospektus üzenete ellentétes az Orbán-kormány retorikájával,
az IKEA nem tart attól, hogy emiatt bármilyen retorzió érné.
