galéria megtekintése

Olcsó energiát vásárolna az állam

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 24. számában
jelent meg.


Marnitz István
Népszabadság

A magyar állam ismét tárgyal a német EnBW-vel az Elmű, az ÉMÁSZ és a Mátrai Erőmű kisebbségi részesedésének megvásárlásáról. Az erőmű olcsó áramot adna a kormányoldalhoz közel álló MET-csoportnak.

Ismét tárgyal a magyar kormány az Energie Baden-Württenberggel (EnBW) a német cégnek az Elműben, az ÉMÁSZ-ban és a Mátrai Erőműben meglévő kisebbségi részei megvásárlásáról – értesültünk több forrásból. A tartományi tulajdonú energiaszolgáltató az Elmű és az ÉMÁSZ csaknem negyedét birtokolja, míg a Mátrai Erőműben 22 százaléka van. Az 1995-ös privatizációk óta mindhárom társaságban 50 százalék felett áll, és az irányítási jogokat is birtokolja a német RWE, amellyel az EnBW mindeddig együtt szavazott. A három magyar társaságban részes az állami MVM is: az Elműben majd 16, az ÉMÁSZ-ban valamivel több mint 12, a Mátrai Erőműben 26 százalék erejéig. Az Elmű és az ÉMÁSZ néhány részvénye a tőzsdén forog.

Az EnBW a német energiapolitikai változások miatt már négy éve meghirdette nem központi részesedéseinek eladását. Úgy tudjuk, már akkor megindultak a tárgyalások a magyar kormánnyal, de – mint arról 2012-ben hírt adtunk – nem vezettek eredményre. A felek most ismét asztalhoz ültek. Úgy tudjuk, a tárgyalásokat legkésőbb az év végéig lezárnák. Eszerint a három részesedés egy csomagban kerülne az államhoz. Az elmúlt hetek témába vágó, kormányforrásokat sejtető kiszivárogtatásai alighanem szintén eme tárgyalások torzított változatai. Az RWE ugyanis ismereteink szerint továbbra sem kíván megválni a három társaságban meglévő vezető pozícióitól.

A magyar állam az EnBW-részvénycsomagok felvásárlása révén mindhárom magyar energiacég nagy, de még kisebbségi tulajdonosává válna. Az Elmű és az ÉMÁSZ EnBW-részének ára a két társaság tőzsdei részvényárából kiindulva mintegy 43 milliárd forint, amely azonban a felvásárlási hírekre felszaladhat, és a feleket amúgy se köti a tőzsdei ár. A két áramszolgáltató – a rezsicsökkentés ellenére, más tevékenységei révén – továbbra is eredményes: az Elműnél a 3,8 milliárdos nyereségből a tartalékok felhasználásával 7,3 milliárd, az ÉMÁSZ-nál pedig az 5,3 milliárdos eredményből 2,7 milliárdos osztalékra számíthatnak a részvényesek.

 

A Mátrai Erőmű árát kissé nehezebb kiszámolni, de mivel a hozzáértők Magyarország második legfontosabb erőművét a már leamortizálódott, de még tíz évig biztosan üzemelő szenes blokkoknak köszönhetően áram- mellett „pénzgyárként” is emlegetik, a vételár a tíz év alatt várható hozam alapján itt is tízmilliárdos nagyságrendű lehet. A Mátrai Erőmű tavalyelőtt húszmilliárd, tavaly ötmilliárd forintot fizetett a tulajdonosainak; idén a tavalyi kilencmilliárdos nyereségből tízmilliárdot vennének fel, amihez tehát szintén a tartalékokból vesznek ki egymilliárdot.

A tulajdonosváltással együtt újra napirendre került a Mátrai Erőmű fejlesztése
A tulajdonosváltással együtt újra napirendre került a Mátrai Erőmű fejlesztése
Teknős Miklós / Népszabadság

Forrásaink nem cáfolták azt a felvetést, hogy míg a Mátrai Erőműben kézenfekvőnek látszik az MVM meglévő 26 százalékos részesedésének 49-re bővítése, addig az Elmű és az ÉMÁSZ esetében az ésszerű vevőjelölt nem az MVM, hanem az újonnan alakuló nemzeti közműcég, az ENKSZ. Azért, hogy a fővárosi és észak-magyarországi áramszolgáltatóban is erős állami pozíció jöjjön létre, az MVM akár át is adhatja Elmű- és ÉMÁSZ-részét az ENKSZ-nek. Németh Lászlóné államtitkár többször célzott rá, hogy miután a Főgáz állami tulajdonba került, az év végéig az áramszektorban is előreléphetnek.

Olajozhatja a tárgyalásokat, hogy ismereteink szerint a kormányoldalhoz közel álló MET hosszú távú áramvásárlási szerződésről folytat tárgyalásokat a Mátrai Erőművel. Nem kis mennyiségről van szó: a 900 megawattnyi (MW) blokkból 100 MW termelné öt éven át a MET-nek az áramot. A magyar energiapiac üstököseként számon tartott MET nemrég üzleti ügyfelek energiaigényei kiszolgálására közös vállalatot alapított a Magyar Telekommal. A Mátrai Erőművel kötendő szerződés annál is inkább a „metesek” immár közmondásos ügyességét dicséri, hogy Magyarországon ez az egység termeli az áramot a legkisebb önköltséggel, árama Paks után a második legolcsóbb. A Mátrai Erőmű ismereteink szerint eddigi partnerével, az MVM-mel, valamint a svájci hátterű, a csepeli erőművet is üzemeltető Alpiqkal is hasonló futamidejű áramátvételi szerződést tervez kötni.

Ha a Mátrai Erőmű felvásárlása jól halad, ismét napirendre kerülhet az egység bővítése – tudtuk meg. Ezt a Gyurcsány–Bajnai-időszakban felmerült ötletet a Fidesz-kabinet fújta le, állítólag azért, mert az RWE-nek is lett volna benne részesedése. Az új változat szerint viszont a Mátrai Erőmű 500-600 megawattos, mintegy másfél milliárd eurós bővítését kizárólag az MVM hajtaná végre.

Távozik az elnök

Lapunk értesülései szerint májusban távozik a Mátrai Erőmű elnöki posztjáról a céget 1992 óta irányító, 62 éves Valaska József.

Ennek oka, hogy az RWE konszernszabályai szerint 60 év feletti vezetőik mandátumát nem hosszabbítják meg. Igaz, Valaska József ezt követően a cég menedzsmentjében és a felügyelőbizottságban is szerepet vállalhat, utóbbit Bernhard Lüschper helyén, aki ismereteink szerint az elnöki poszt várományosa. Az érintettek információinkat nem kívánták kommentálni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.