Lefoglalt autók az adóhatóság egyik telephelyén Kurucz Árpád / Népszabadság

A sikeres árverések aránya igen alacsony volt 2011-től napjainkig, alig tíz százalék feletti, ám a kikiáltási ár 75 százaléka be is folyt. A hárommillió forint alatti átlagos eladási ár arra enged következtetni, hogy nem villákat és gyárépületeket vettek a vásárlók, jellemzőbb a telek, garázs, lerobbant ház. Valamelyest jobban pörögtek az ingóárverések: a 15 ezer árverésből 4400 volt sikeres tavaly, ez a duplája a 2011-esnek.

A dobra vert ingóságok értéke azonban jelentősen csökkent az elmúlt években: a kikiáltási ár 2011-ben meghaladta a kétmilliárd forintot, az értékesítési ár pedig 1,5 milliárd forint volt, ezzel szemben tavaly 1,1 milliárd volt a kikiáltási ár, és csak 840 milliót hozott az értékesítés. Ez azt jelenti, hogy míg 2011-ben 908 ezer forint értékű volt az átlagos ingóság, amit dobra vertek, ez a szám 2014-re 255 ezerre csökkent.

Az ingó tárgyak között a leggyakoribb az autó, de ide kerülnek az árukészletek is, kezdve a tonnányi csavartól a cumikon át a csomagolóanyagig bármi. Az árverésekből származó bevétel összességében elhanyagolható tétel a teljes behajtáshoz képest. Évente hozzávetőleg 350-400 milliárd forintot hajt be a hatóság, ennek több mint kétharmadát inkasszóval és utólagos saját befizetéssel szedi össze.

Az utólagos befizetés aránya azért ilyen nagy – 2013-ban 100 milliárd forintot tett ki –, mert ezzel egyrészt csökkenthető a bírság, illetve a büntetés mértéke, másrészt az adótartozást felhalmozók java része nem adócsaló, szándékukban áll az adót megfizetni. Szintén jelentősebb tétel a jövedelemletiltás, ezzel a hárommal lényegében meg is van a behajtott adó, a többi már csak kiegészítés. Évente a hatóság majd egymillió végrehajtást indít, a kibocsátott inkasszók száma pedig meg is haladhatja az egymilliót.