galéria megtekintése

Alulméretezték a rezsicsökkentést

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 30. számában
jelent meg.


Marnitz István
Népszabadság

Nehéz terhet vesz a vállára az Orbán-kormány, ha a miniszterelnök kívánságának megfelelően Európa legalacsonyabb energiaárait szeretné elérni. Noha az EU-ban az áram- és gázárunk a legalacsonyabbak közé tartozik, az unión belüli áramárversenyt megnyerő Románia még mindig 38 százalékkal olcsóbb, a bolgárok pedig 34 százalékkal alacsonyabb gázárnak örülhetnek.

De Európa nem csak az EU-tagokból áll. Ezt a keleti nyitást hirdető Orbán-kabinet az energiaárak terén még nem tudatosította magában. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos legutóbbi tájékoztatóján arra a kérdésünkre, hogy mely európai államok körében célozzák meg a legolcsóbb árszintet, azt felelte, hogy ez filozófiai kérdés, léteznek különböző felmérések, de ha akarjuk, Izlandot vagy Belorussziát is beleérthetjük.

De Európa nem csak az EU-tagokból áll. Ezt a keleti nyitást hirdető Orbán-kabinet az energiaárak terén még nem tudatosította magában. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos legutóbbi tájékoztatóján arra a kérdésünkre, hogy mely európai államok körében célozzák meg a legolcsóbb árszintet, azt felelte, hogy ez filozófiai kérdés, léteznek különböző felmérések, de ha akarjuk, Izlandot vagy Belorussziát is beleérthetjük.

 

Az Eurostat néhány nem uniós állam adatait is méri. Ez különösen az áramárlistán elfoglalt helyezésünket befolyásolja érzékenyen. Az unió statisztikusai szerint ugyanis e tekintetben olcsóbb nálunk Törökország, Albánia, Izland, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Macedónia is. A legolcsóbb pedig Szerbia, amely 58 százalékot ver ránk. A lakossági gázár tekintetében pedig az Eurostat-listán nem Magyarország, hanem Törökország a második legolcsóbb a bolgárok után.

A kör azonban természetesen tovább tágítható. A 14 éves, budapesti központú, elsősorban a tőlünk keletebbre található országok energiahatóságait összefogó ERRA úgyszintén gyűjti tagállamai energiaáradatait. Huszonegy országot felölelő áramár-kimutatásában Magyarország a negyedik legdrágább. A listán szereplő két legolcsóbb Abu-Dzabi, illetve Mongólia semmilyen szempontból nem tekinthető európainak, de érdemes megjegyezni, hogy az arab emírség lakói a magyar áramtarifa ötödét fizetik, a mongolok meg a harmadát. A keleti nyitáson belül ajtóit Moszkva felé a lehető legszélesebbre táró Fidesz-kabinetnek viszont érdemes lesz európainak tekintenie Oroszországot, ahol 62 százalékkal olcsóbb az áram. De az Eurostatnál legolcsóbbnak számító Szerbiánál is olcsóbb Örményország. Az Eurostat szintén nem említi, de olcsóbb nálunk Moldova is. Csakúgy, mint a „határon” fekvő Grúzia. Az ERRA-tagok közül csak az uniós Lengyelország, Észtország és Szlovákia drágább nálunk – az utóbbi 20 százalékkal. (Néhány állam a második fél évre nem szolgáltatott adatot, de a sorrend érdemben egyébként sem változna.)

Az ERRA 13 országot felölelő lakossági gázárlistáján Magyarország pont középen, a hetedik helyen szerepel. A legalacsonyabb orosz gáztarifa negyede a hazainak. Az Eurostat által említetteken kívül olcsóbb nálunk Grúzia, Örményország és Moldova is. Ellenben drágább Bosznia-Hercegovina, Lengyelország, Szlovákia és a balti államok is.

Szörényi Gábor, az ERRA főtitkára a tarifákkal kapcsolatos megkeresésünkre kifejtette: az árak nagy szórást mutatnak, ami több okra vezethető vissza. Egyes államok olcsó, saját gázforrással rendelkeznek, de a háztartási árakat szociálpolitikai megfontolásból is leszoríthatják. Eltérő az energiapiac fejlettsége, ha létezik egyáltalán. Ellenben az EU-, illetve Energy Community-tagság a piaci viszonyok mielőbbi megteremtését követeli meg – szögezte le, de a felsorolt jellemzőket nem kívánta konkrét államokhoz kötni.

Más szakértők szerint a valamennyi szempontból legolcsóbb európai államnak számító Oroszországra mind az olcsó hazai tüzelőanyag, mind a szociálpolitikai megfontolások jellemzők. Az orosz állam az európai gázexport jelentős hasznából is juttat polgárainak. Igaz, egyre kevesebbet, hisz meghirdették a tarifák fokozatos piaci szintűre emelését. Szerbiában, Bulgáriában a kormányok egyszerűen nem merik emelni a tarifákat. Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen már járt a piacosított árak közelében. Igaz, az Orbán-kabinet e tekintetben határozott visszavonulót fújt, és erőteljes lakossági árcsökkentésbe kezdett. Ennek árát jelentős részben az energiacégek, a hálózat és az ipari energiafogyasztók fizetik meg. A szakértőknek sem világos, hogy az Orbán-kabinet által kilátásba helyezett további energiaárcsökkentést – amely a miniszterelnök szavainak pontos értelmezése alapján elvben akár 62–75 százalékos is lehetne – miből fogják állni, miután már az iparnak is hasonló árcsökkentő ígéreteket tettek.

Gyűlik a stratégiai gáz

Megkezdte a szakminiszter által előírt 300 millió köbméter biztonsági célú gáz betárolását a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) – derül ki az energiacégek tulajdonolta, erős állami irányítás alatt álló szervezet honlapjáról. Így július 1-jétől 900 millió köbméter fölé nő a biztonsági készletek szintje, amit az Orbán-kabinet csökkentett le a rendszert bevezető Gyurcsány-kormány által előírt 1,2 mil liárd köbméteres szintről. Az MSZKSZ-nél lapunkkal közölték: a gázt az MVM-től veszik. Úgy tudjuk, erre legfeljebb 105 millió euró – több mint 30 milliárd forint – hitelt vesznek fel. Számításunk szerint ez az összeg magasabb ennyi gáz piaci áránál. (M. I.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.