Még a keleti nyitáson is buktunk

Ennél sokkal elkeserítőbb, hogy bár a kormány rendre azt hangoztatja, hogy Kelet felé nyitunk, ez még a végösszegen sem látszik. Az export értéke az ázsiai régió felé két év alatt is nagyot csökkent. Tavaly „csupán” 4,5 milliárd euró kivitelt mutatott ki a KSH, míg ugyanez 2012-ben 5,1 milliárd euró volt. Aligha túlzás kijelenteni, hogy a keleti nyitás politikája eddig teljes csőd.

A helyzet akkor sem jobb, ha a kivitel és a behozatal értékét forintban kalkuláljuk. Az arányok kicsit változnak, ám az összkép semmit sem módosul, talán csak annyit, hogy az ázsiai államok súlya a kivitelben árnyalatnyit kisebb lesz. A visszaesésben markáns szerepet játszik az uniós termékekkel szembeni orosz embargó. Két év alatt jelentősen, 84,3 milliárd forinttal csökkent az Oroszországba irányuló magyar export.

Noha a kormány retorikájában a kínai kereskedelem fő prioritás, Orbán Viktor maga is többször vázolta azt a reményét, hogy az Európába szánt kínai termékek számára Magyarország legyen a kapu. Hogy ez mennyire valósul meg, az lehet még a jövő zenéje, ám a statisztikák szerint a 2012. évihez képest 2014-re több mint 4 százalékkal esett az euróban számolt kínai behozatal Magyarországra.

Szijjártó chilei kollégájánál. Latin-Amerikáról is lemaradtunk valószínűleg MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium

A kormány érdemben fordítani kíván az exportirányon, de kérdéses, hogy a kivitelre egyáltalán milyen arányban tud hatni különféle ösztönzőkkel. A hazai export 75-80 százalékát ugyanis külföldi részesedésű nagyvállalatok bonyolítják le. Ezek itthon különféle kiviteli bázisokat hoztak létre, s ezekre a kormányzati ösztönzők lényegében nem hatnak – magyarázta a Népszabadságnak Losoncz Miklós egyetemi tanár, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. A maradék 20-25 százaléknyi kört lehetne befolyásolni, ám ez sem olyan könnyű, mivel ezen exportáló cégek között is sok a kis- és középvállalkozás. Utóbbiak csak viszonylag közeli országokba szállítanak, hiszen mások a lehetőségeik, mint a nagyvállalatoknak. A kkv-k jellemzően legfeljebb egy Magyarország körül húzott ezer kilométeres sugarú kör által lefedett területre képesek gazdaságosan exportálni.

A kabinet keleti nyitás politikájára így csupán kevés cég tud rákapcsolódni, elsősorban olyanok jöhetnek szóba, amelyek nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Ilyenek lehetnek a csúcstechnológiás eszközök vagy a gyógyszerek – fejtette ki Losoncz Miklós. Vagyis nem túlzás kijelenteni, hogy a közel- vagy távol-keleti szállítások nem válhatnak „volumenhordozókká” a magyar gazdaság számára. Összességében pedig nagyon úgy tűnik, hogy a keleti nyitás kívül esik a magyar kormány hatókörén.

Ami a latin-amerikai nyitást illeti, Magyarország fáziskésésben van, miután e gazdaságok növekedése már lassul, ami a behozatali szándékaikat is csökkenti.